Egyre többet mutatnak meg kártyáikból a nagyobb pártok, azaz egyre többet lehet megtudni arról, milyen elképzeléseik vannak arra az esetre, ha megnyerik az áprilisi választásokat. Az MSZP szombaton tartotta választási kongresszusát, amelyen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök - egyben a szocialisták kormányfő-jelöltje - ismertette az Új Magyarország nevet viselő programot, amelyben nagyszabású fejlesztéseket ígért.
Az ellenzéki Fidesz vezetője, Orbán Viktor pedig szinte az MSZP kongresszusával egy időben jelentette be, hogy ha győznek, akkor újraindítják korábbi kormányzásuk egyik emblematikus programját, a hazai kis- és középvállalatok megsegítését célzó Széchenyi Tervet.
Bár az MSZP Új Magyarországa egy átfogóbb program, míg a Fidesz az Új Széchenyi Tervvel kifejezetten a kis- és középvállalkozásokat célozza meg, a két program annyiban fedi egymást, hogy mindkettő kiemelten kezeli a munkahelyteremtést, a magyar vállalkozások támogatását és a képzési rendszer átalakítását. Mint az [origo] alábbi összeállításából kiderül, valójában nem is állnak olyan távol egymástól a két szembenálló párt elképzelései ezeken a területeken.
| MSZP - Új Magyarország | Fidesz - Új Széchenyi Terv |
Munkahely-teremtés | A 10 ezer milliárd forintosra tervezett, főként uniós forrásokra alapozott gazdasági programból 5000 milliárd forint kerülne a hazai kis- és középvállalkozásokhoz, ez árbevételük negyede. Ha ezt a 25 százalékkal megnövekedett piacot a vállalkozók fele arányban termelékenység-növekedéssel, fele arányban pedig új munkahelyek teremtésével használja ki, akkor a most kétmillió embert foglalkoztató kis- és középvállalkozások 300-400 ezer munkahelyet teremtenek. | Az 1500 milliárd forintos keretű tervből 500 milliárdot költenek munkahely-teremtési támogatásra. Ennek révén, valamint azzal, hogy 2006 júliusától 10 százalékponttal csökkentenék a tb-járulékot, négy év alatt 500 ezer új munkahely teremtését ígérik. Emellett rugalmas, családbarát foglalkoztatási módokat vezetnének be. |
Kisebb hazai cégek | A támogatások mellett a közbeszerzési törvény, a pályázati feltételek módosításával a hazai kis- és középvállalkozókat részesítenék előnyben a beruházásoknál. A 100 lépés program részeként a tervek szerint megszűnik az iparűzési adó, a tételes egészségügyi hozzájárulás, szintén csökkentenék a tb-járulékot, de csak 5 százalékponttal, és nem idén, hanem hosszú távon, 2010-ig. Foglalkoznának a körbetartozások problémájával. | A kis- és középvállalatokat feltőkésítenék vissza nem térítendő támogatásokkal. Csökkentenék a munkát terhelő adót. A közbeszerzések nyertesei közül ma Orbán Viktor szerint 20 százalék a hazai, 80 százaléka külföldi vállalkozók aránya, ezt megfordítják. Rendeznék a körbetartozásokat. |
Képzés | A közoktatásban nagyobb hangsúlyt adnának a matematikának, a fizikának, a kémiának, az informatikának és a nyelvtudásnak. A szakképzésben és a felsőoktatásban az élettudományoknak és a műszaki tudományoknak, különösen a mérnöki tudományoknak szánnak kiemelt szerepet. Ezekben a tudományágakban a hallgatók számát 50 százalékkal emelik. | Német típusú szakképzési modellt vezetnének be. Ebben az általános képzés 9. osztályára épül a két-három éves szakmunkásképző iskola. Az érettségit adó szakközép-iskola a mai gimnázium a 10. osztályra épülő 3 osztályt foglal magában. A kialakításba bevonnák a kamarákat. |