A középiskolai tanároknak csupán öt százaléka van tisztában a bolognai folyamattal kapcsolatos változásokkal, 42 százalékuk nem ismeri a részleteket, 20 százalékuk nem látja hatásukat a jövőre nézve, 34 százalékuk pedig alig vagy egyáltalán nem ismeri a rendszert - derült ki a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) felméréséből.
A vizsgálaton 317 középiskola 2 286 pedagógusa vett részt. A magyar felsőoktatási rendszerben várható változásokkal leginkább az igazgatók és a továbbtanulásért felelős tanárok vannak tisztában. Mindkét csoport tagjainak 15 százaléka nyilatkozta, hogy teljes mértékben ismeri a változásokat, körülbelül 38 százalékuk jártas a témában, de nem látják tisztán a jövőképet.
Nagy vonalakban az igazgatóhelyettesek 43 százaléka is képben van a változásokkal kapcsolatban, de a jövőt ők sem tudják pontosan elképzelni. A gimnáziumi
osztályfőnökök és szaktanárok között magas azok aránya - körülbelül 30 százalék - akik alig vagy egyáltalán nem ismerik a változásokat. Nők és férfiak ebben a tekintetben nem különböznek, ahogy nem tapasztalható jelentős eltérés a vidékiek és budapestiek között sem.
A már bevezetett reformokkal kapcsolatban a pedagógusok kritikákat is megfogalmaztak. A tanárok 36 százaléka csak részben ért egyet a 2005-ben bevezetett kétszintű érettségivel. A középiskolai oktatók 44 százaléka leginkább azt kifogásolja, hogy középszintű érettségivel is be lehet kerülni a felsőoktatásba, nem tették kötelezővé az emelt szint teljesítését az egyetemek.
A megkérdezettek sokkal jobb színben látják az Európai Felsőoktatási Tér intézményeit, mint a magyar felsőoktatás egyetemeit, főiskoláit. Egyedül a szakmai színvonal szempontjából értékelték a válaszadók valamivel jobbnak a magyar felsőoktatást a külföldinél.