Zsákutcába vihetik a nőket az új ötletek is

Bár a nagyobb pártok egyaránt azt tervezik, hogy távmunkával és részmunkaidővel segítik a családanyák munkához jutását, ezek az elképzelések akár vissza is üthetnek. A külföldi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy ezzel még inkább elvágják a nőket attól a lehetőségtől, hogy vezető pozíciókhoz jussanak. A megoldást talán az jelentheti - és egyes országokban már vannak erre példák -, ha a férfiakat jogszabállyal kényszerítik rá arra, hogy részt vállaljanak a gyereknevelésben.

Az üzleti élet vezetői között leggyakrabban az Egyesült Államokban fordulnak elő nők, ez összefügghet azzal, hogy ott mindössze négy hónap a szülési szabadság, és az anyasági segély is minimális. Az európai országokban ugyanakkor öt hónaptól három évig terjed az időszak, amit az édesanyák otthon tölthetnek gyerekükkel. Több gyerek vállalása esetén már annyira hosszú időre esnek ki a munkából, hogy sokan nem is tudják elképzelni, hogy később újra munkába álljanak - derül ki a Newsweek hírmagazin nemrég közölt cikkéből.

A külföldi tapasztalatok szerint a nők munkahelyi előrejutását leginkább a rugalmas munkaidő és a férfiak nagyobb családi szerepvállalása segíti. Léteznek olyan európai országok is, ahol szabályozzák a férfi és női vezetők arányát, vagyis meghatározzák, hogy például egy hivatalban hány női osztályvezetőnek kell lennie. Ez nem azt jelenti, hogy a megfelelő arány elérése érdekében leváltják a férfi vezetőket, hanem egy új igazgatói poszt meghirdetésénél a nőket részesítik előnyben. Ilyen kvótarendszert vezettek be többek között Dániában és Spanyolországban.

A kvótarendszer hazai bevezetését ugyanakkor nem tartaná jó ötletnek a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnöke. Ferenczi Andrea szerint nem az a baj, hogy a fiatal nők karrierje megszakad néhány évre a gyerekvállalás miatt, inkább az a gond, hogy a 40 év feletti nőket már kevesen akarják alkalmazni. "Pedig a nők akkor tudnak igazán a munkájukra koncentrálni, addigra már letudták a családi kötelezettségeik nagy részét" - mondta Ferenczi Andrea.

Az apák családi szerepének erősítésére több európai kormány hozott már intézkedéseket. Németországban például az édesapák hat hónapos apasági szabadságra jogosultak. A brit apák is egyre több időt töltenek gyerekeikkel, egy felmérés szerint nyolcszor annyit foglalkoznak gyerekeikkel, mint 30 évvel ezelőtt. Tízből kilenc brit apa vélekedik úgy, hogy ugyanolyan jól el tudja látni gyerekét, mint az édesanya. A legmagasabb arányban valószínűleg a svéd apukák vesznek részt gyermekük nevelésében: 35-40 százalékban maradnak ők otthon a gyerek mellett. Akad, ahol külön kötelezik a férfiakat arra, hogy vegyenek részt a gyereknevelésben. Például Izlandon, ahol ugyan csak 9 hónapot maradhatnak otthon a szülők a gyerekekkel, de ebből 3 hónapot kötelezően az édesapának kell vállalnia. Az apák családi szerepvállalása a népesedésre is jó hatással lehet, azok a nők ugyanis szívesebben szülnek több gyereket, akik nem maradnak magukra a családi terhekkel.

A szülők munkavállalása szempontjából fontos szerepe van a gyerekeket ellátó intézményeknek is. Magyarországon a szülők kevés bölcsődére és óvodára panaszkodnak, ráadásul az intézmények nyitva tartása sem igazodik a szülők munkahelyi beosztásához - mondta Szabó Zsóka. Ugyanezzel a problémával küzdenek Németországban is, ráadásul további nehézséget jelent a német szülőknek, hogy az óvodák és iskolák egy részéből még mindig hazaengedik a gyerekeket ebédszünetre. A skandináv országokban ugyanakkor késő estig nyitva tartanak az óvodák és bölcsődék.

Tiefenthaler Eszter