Az első forduló után friss felméréssel két cég állt elő: a Szonda Ipsos és a Capital Research. Az előbbi szerint a második forduló és a választás végeredményét alapvetően két tényező határozza meg: az, hogy milyen lesz az egyes pártok első fordulós szavazótáborának részvételi hajlandósága, illetve milyen átszavazási szándékot mutatnak a nagy pártok iránt a kis pártok szavazói. Érdekes továbbá az is, hogy sikerül-e bármelyik oldalnak új szavazókat toboroznia, olyanokat, akik az első fordulóban nem vettek részt.
A fideszesek szerint is az MSZP nyer
A Népszabadságban közölt Szonda-felmérések szerint "a közvélemény érzékeli", hogy az MSZP megnyerte a listás szavazást, több egyéni mandátumot szerzett az első fordulóban, s hogy több helyen vezet, mint ellenfele. E helyzetértékelés egyik következménye, hogy az el nem dőlt körzetekben a többség (70 százalék) az MSZP-t tartja a választás esélyesének.
Még a Fidesz-szavazók körében is ez az elterjedtebb vélemény: 42 százalék szerint a szocialisták nyernek, szemben a saját nyerésüket feltételező 32 százalékkal - állítja a Szonda. A közvélemény-kutató cég szerint, ha kismértékben is, de elkezdődött a győztes felé húzás jelensége. Azok a választók, akik nem voltak szavazni, inkább a szocialisták, mint a Fidesz irányába nézegetnek, de aktivitási szintjük nem igazán jelentős.
A Szonda Ipsos második forduló előtti utolsó felmérésére épített mandátumbecslő modell számításai alapján a Fidesznek önmagában lényegében nincs esélye a választások megnyerésére, és az MDF-fel együtt is csak alig valamennyi. Akkor is csak abban az esetben győzhet Orbán, ha kiemelkedően hatékony kampányt folytat, vagy ellenfelei komoly hibát követnek el - véli a cég, amely a jelenlegi részvételi szándékok és átszavazási hajlandóságok alapján a legvalószínűbbnek azt tartja, hogy az MSZP 180 (plusz-mínusz 4) mandátummal végez, az SZDSZ-nek 20 (plusz-mínusz 2), a Fidesznek 169 (plusz-mínusz 6), az MDF-nek 12-13 mandátuma lehet.
Manchin Róbert, a Gallup vezetője némileg másként látja az esélyeket: szerinte a második fordulóban módosul a szavazók összetétele az első fordulóhoz képest. Az SZDSZ-szavazók MSZP-ellenessége például jelentősen csökkent ugyan a korábbiakhoz viszonyítva, de nem biztos, hogy el is mennek szavazni. Csak a nagy pártok törzsszavazóinak részvételét lehet biztosra venni - hangsúlyozta a Gallup igazgatója az Info Rádiónak adott interjújában.
Nem oszt, nem szoroz az MDF
A Capital Research kutatása szerint néhány nappal a választások első fordulója után a közhangulat azt jelzi, hogy gyakorlatilag az MDF-jelöltek esetleges visszalépésétől függetlenül a második fordulóban az MSZP és az SZDSZ jelöltjeire jelentősen több szavazat is érkezhet, mint a Fidesz jelöltjeire. Az MDF érdemi szerepe tehát a választások végkimenetelében nem mutatható ki, és a választók 61 százaléka sem tartja döntőnek a kisebbik ellenzéki párt szerepét - állítja a cég felmérése.
A második forduló esélyeiről szólva a kutatóintézet megjegyzi: a parlamenti választások vége előtt másfél héttel az eldöntetlen körzetekben az MSZP- és az SZDSZ-jelölteket többen tervezik szavazatukkal támogatni, mint a fideszes jelölteket, és ez független attól is, hogy az állva maradt MDF-es jelöltek visszalépnek-e vagy sem. Háromjelöltes kombinációban 51 százalékos MSZP, ill. SZDSZ, 44 százalékos Fidesz, 5 százalékos MDF szavazatarány adódna a biztos jelöltválasztók körében.
A Gallup igazgatója szerint a kis pártok szimpatizánsai közül sokan nem rendelkeznek másodlagos pártpreferenciákkal, és a részvételi hajlandóságuk is kétséges a második fordulóban. Manchin Róbert azt állítja, hogy a pártvezetés akaratától függetlenül a Fidesz jelöltjei számíthatnak az MDF vidéki szavazóinak egy részére. A szakember szerint kérdéses, hogy az MDF vidéki tagsága mennyire követi a pártvezetés döntéseit, így a Fidesz jelöltjeinek lehet tartaléka ebből az irányból.
Sík Endre, a TÁRKI szociológusa azt mondta az [origo]-nak, hogy az MDF akkor sem tudna a választási végeredményt érdemben befolyásoló mértékben segíteni a Fidesznek, ha akarna. "Ha minden MDF-es szavazatot odaraknánk a Fideszhez - ami egyébként abszurdum -, az is kevés lenne a győzelmükhöz. Biztos, hogy sok fórumos szavaz majd Orbánra, de a többség inkább a pártban nagy tekintélyű Dávid Ibolya vonalát követi. Vagyis nem a Fideszre szavaz a második fordulóban" - állítja a kutató.
Nem bújnak elő új szavazók
A Fidesz bízik abban, hogy olyanok is szavaznak rá, akik az első fordulóban otthon maradtak. Sík Endre, a TÁRKI szociológusa szerint azonban "a hét felgyorsult eseményei a Fidesz háza táján már nem csak azt mutatták, hogy megpróbálják begyűjteni az MDF voksait, hanem párton belüli belső problémákat, konfliktusokat is láthattunk" Ez elbizonytalanító hatással lehet a saját szavazókra - állítja a kutató. A koalíció viszont gyorsan közvetített egyértelmű üzenetet választói felé. "Úgy gondolom, hogy jó döntés volt az önálló identitást hangsúlyozva külön listákkal nekivágni az első fordulónak, és jó döntés volt, hogy az eredmény birtokában hamar összefogtak. Most már megtehetik, összefogva, együtt kampányolnak. Mi nem végeztünk kutatást, de egyszerű hírfigyelőként nagyon nagy esélyt látok a koalíció maradására" - közölte a kutató.
Az [origo] azon kérdésére, hogy előléphetnek-e még új szavazók, olyanok, akik nem voksoltak az első fordulóban, Sík Endre azt mondta: "Értetelenül állok a Fidesz azon mondatai előtt, amelyek szerint gyenge szereplésüket az okozhatta, hogy a falvakban kevesebben mentek el voksolni, mint a nagyvárosokban, hiszen ez mindig így volt, ezt mi is kimutattuk előre. Nem is értem, honnan veszik, hogy majd belépnek a második fordulóban új szavazók" - mondja a kutató. A TÁRKI szociológusa szerint azok a műveletek tévesek, amikor a 3,2 millió "konzultálóra" hivatkoznak tartalékként, kiemelve, hogy ez egymillióval több, mint a rájuk adott szavazatok száma. "Egymást fedő halmazokat adnak össze" - állítja Sík.