Tüntetésre buzdítja a hallgatókat az ombudsman

Közös fellépésre hívta fel a hallgatókat az oktatási jogok biztosa, Aáry-Tamás Lajos a szerinte jogtalanul szedett térítési díjak kapcsán. Az ombudsman egy győri konferencián azt is mondta: ha másként nem megy, ki kell szúrni a rektor autójának a kerekét. A BGF rektora szerint az ombudsman lázít, ezért megfontolja, hogy jogi lépéseket tegyen - írja a Népszabadság.

"Ha másként nem megy, ki kell szúrni a rektor autójának a kerekét, (...) ha zsarolnak titeket, zsaroljátok ti is őket!" - idézi a Népszabadság Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman szavait, melyek egy győri konferencián hangzottak el. A lap arról ír, hogy az oktatási jogok biztosa továbbra is jogtalannak tartja a hallgatóktól szedett térítési díjakat egyes felsőoktatási intézményekben.

Mivel azonban az ombudsman csak jogi iránymutatást adhat, arra kérte a hallgatókat, lépjenek fel saját érdekükben. "Megértem, ha egy-egy diák fél, de ha közösen lépnek föl, nincs mitől tartaniuk" - fogalmazott. Szerinte a diákoknak demonstrálniuk kellene, vagy élőláncot alkotni a főiskola körül - írja a Népszabadság.

Az egyik érintett intézmény, a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) rektora, Roóz József úgy véli, ezek "nem köztisztviselőhöz méltó szavak", és jogi lépéseket fontolgat az ügyben. A rektor szerint nem az ombudsman dolga, hogy lázítsa a hallgatókat - írja a Népszabadság szerdai számában.

Aáry-Tamás Lajos a Népszabadság cikkére reagálva elmondta: a győri konferenciát március 15-én szervezték, és a beszélgetés a forradalomról szólt. A konferencia szervezői az ombudsman szerint úgy vélték, a tandíj ügye is olyan helyzet, amiben bátorságot kellene tanúsítaniuk a diákoknak. "Én nem látom, hogy forradalmi helyzet lenne" - fogalmazott Aáry, hozzátéve, hogy azért "azok, akiket érint, felléphetnek". Aáry-Tamás Lajos úgy véli, hétéves biztosi tevékenysége során nem az a kép alakult ki róla, hogy az oktatás bármilyen területén forradalmat akarna csinálni.

A győri konferencián a biztos az Edupress oktatási hírportál tudósítása szerint az ombudsman azt is mondta, nem az ő feladata diáklázadást szítani, de ha arra van szükség, készséggel segít a jogtalanságok tisztázásában. Aáry hozzátette: nem érti, hogyan lehetséges az, hogy egy oktatási intézmény tíz éven át jogtalanul tandíjat szed az államilag finanszírozott képzésben tanulóktól, és ez egyetlen érintettnek sem tűnik fel. "Kétmillió forintot loptak így ki a családok zsebéből" - fogalmazott.

Aáry szerint nem csak a Szegedi Egyetem sértett törvényt

Aáry tavaly őszi vizsgálata az SZTE Budapesti Médiaintézete (BMI) ügyében megállapította: jogtalanul szednek pénzt az államilag finanszírozott képzésre járó hallgatóktól, félévenként mintegy nyolcvan-kilencven ezer forintot. Aáry úgy vélte, a BMI-nek vissza kellene fizetnie a pénzt, mert gyakorlata törvénytelen. Ugyanez az álláspontja a Kodolányi János Főiskolával (ahol 46 ezer forintos beiratkozási díjat szedtek) és a BGF-el kapcsolatban is. Utóbbinál az angol és német nyelvű képzést hallgatóktól szednek szemeszterenként százötven-százhetven ezer forintot, idegen nyelvi hozzájárulás címén - írja a Népszabadság.

A BMI és a Kodolányi változtatott gyakorlatán, de nem fizetnek vissza pénzt a hallgatóknak. A BGF úgy döntött, nyilatkozatot irat alá a hallgatókkal a díjfizetés tudomásulvételéről. Ha ebbe nem egyeznek bele, csak magyar nyelvű képzésre járhatnak - írja a napilap.

Aáry továbbra is fenntartja: mindez jogszerűtlen, de ezzel a véleményével - írja a Népszabadság - a jelek szerint magára maradt. A BGF díjszedését ma már az oktatási minisztérium helyettes államtitkára, Mang Béla és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) is jogszerűnek tartja. A HÖOK már csak a BMI eljárását tartja törvénytelennek - ezzel kapcsolatban állják is egy volt BMI-hallgató perének költségeit és vállalják a jogi képviseletet.