A kínos pénzügyeket kihagyták az első körből

Véget ért a koalíciós egyeztetések első köre Balatonőszödön. A megbeszéléseken a hivatalos nyilatkozatok szerint kilenc témát érintettek, és személyi kérdésekről nem esett szó. Nem tárgyaltak a gazdasági szakértők által súlyosnak tartott költségvetési helyzetről sem. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök internetes naplójában azt írta, hogy nem volt nehéz dolga az egyeztetéseken, a résztvevők ugyanis - beszámolója szerint - nem riadnak vissza a mély változásoktól.

Másfél napig tartott Balatonőszödön az MSZP és az SZDSZ közötti koalíciós tárgyalások első köre. Ez idő alatt 13 órán keresztül tartott a tanácskozás, és egyértelművé vált, hogy minden feltétel adott a koalíciós kormányzáshoz - mondta Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára a tanácskozást követően tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette: elvi, politikai vagy pártprogramból adódó akadálya nincs annak, hogy tartsák a menetrendet, vagyis hogy május végén meglegyen a kormányprogram és június közepén megalakuljon a második Gyurcsány-kormány. Gál J. Zoltán megerősítette, Gyurcsány Ferenc kitart amellett, hogy csak akkor alakít kormányt, ha a frakció és a kormánytagok írásban vállalják a kormányprogram támogatását.

A csütörtökön kezdődött koalíciós egyeztetésről szólva Gál J. Zoltán elmondta, hogy a tárgyalásokon kilenc kérdésről beszéltek: közjogi, államigazgatási, közigazgatási, oktatási, egészségügyi és gazdaságfejlesztési kérdések mellett a munkahelyteremtésről, a gyermekszegénységről és az Új Magyarország programjának elfogadtatásáról volt szó (ezekről részletesen cikkünk második oldalán). "Egyetlenegy személyi kérdés sem került szóba" - tette hozzá az MSZP politikusa

Az egyeztetéseket a jövő hét elejétől folytatják, és mint a tájékoztatót tartó másik politikus, Horn Gábor SZDSZ-es ügyvivő szavaiból kiderült, a költségvetés és az adórendszer kérdése a jövő héten kerül napirendre. Előbbi azért fontos, mert gazdasági szakértők szerint az egyik legégetőbb feladat az uniós rekordhiánnyal küszködő költségvetés rendbetétele. Az Economist nevű tekintélyes brit hetilap nemrég azt írta, hogy ez sokként fogja érni a magyarokat, igaz, a kormánypártok részéről senki nem beszélt eddig megszorításokról.

Horn Gábor elmondta, komoly lehetőséget látnak abban, hogy a két párt programjából egy kormányprogram szülessen, amelyet az SZDSZ küldöttgyűlése május 28-án hagy jóvá, és így június közepén felállhat az új kormány. Horn szerint mindkét félnek kompromisszumokat kell kötnie, de meg tudnak állapodni. Jó hangulatú beszélgetésnek nevezte az első koalíciós tárgyalást, amelyen szerinte "tisztázzák a teret, amelyben a következő hetekben mozoghatnak".

Megerősítette, hogy legalább 15 törvényjavaslatot készítenek elő, ezek pedig nagy reformok kezdetét jelentik. Horn Gábor kérdésre válaszolva kijelentette: eldőlt, hogy a jelenleginél jóval kisebb, 10-12 fős lesz a kormány.

Az új kormány várhatóan június közepén áll fel, és a koalíciós tárgyalásokon, a hivatalos nyilatkozatok szerint személyi kérdésekkel csak az utolsó szakaszban tárgyalnak. Ezt többször hangoztatta az MSZP és az SZDSZ is. Ettől függetlenül már lehet tudni, hogy Gyurcsány Ferenc szocialista politikust akar az oktatási területre, míg az SZDSZ az egészségügyi tárcára nyújtotta be igényét. A személyi kérdéseket bonyolítja, hogy várhatóan alaposan átalakul a kormány szerkezete, több minisztérium megszűnhet, illetve tárcákat vonhatnak össze.

Gyurcsány Ferenc a választási győzelem óta többször is jelezte, hogy nehéz döntésekre készül, bár ő inkább azt hangsúlyozta a nyilvánosság előtt, hogy soha nem látott reformok időszaka jön el. Ennek részleteiről a koalíciós tárgyalások előrehaladtával lehet többet megtudni, hazai és külföldi elemzők ugyanakkor már többször figyelmeztettek arra, hogy ha Magyarország nem akar végleg lemaradni az EU-ban, akkor fájdalmas lépésekre kell elszánnia magát. A költségvetés rendbetétele mellett a másik nagy probléma a túl nagyra nőtt, nem hatékonyan működő bürokratikus államszervezet átalakítása, amely gazdasági vezetők szerint mára az ország teljesítőképességének korlátjává vált.