Fennáll annak a gyanúja, hogy a háziszárnyas-állományban Magyarországon megjelent a madárinfluenza emberre is veszélyes változata, a H5N1 - közölte Brüsszelben Süth Miklós főállatorvos. Kiskunmajsa és Bodoglár körzetében 3300 házilúd érintett - mondta, hozzátéve, hogy már a laboratóriumi vizsgálati eredmény ismerete nélkül megtették a szükséges intézkedéseket.
Így a közeli napokban megközelítően 300 ezer háziszárnyast kell leölni egy kilométeres körzetben, és folyamatos a fertőtlenítés is. A kereskedelemben lévő tojás és hús biztonságos, és annak sem áll fenn a veszélye, hogy emberi fertőzés történjék - közölte. A közvetlen körzetben mindazonáltal korlátozták a személyforgalmat is.
Bognár Lajos, a főállatorvos helyettese pénteki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: egyelőre csak az biztos, hogy H5-ös vírust találtak egy kiskunmajsai libafarmon, az hogy ezen belül az emberre is veszélyes H5N1-es variánsról van-e szó, azt az uniós előírások szerint csak az angliai weybridge-i laboratórium állapíthatja meg. A mintákat a magyar hatóságok már kiküldték, eredmény 2-3 nap múlva várható.
Bognár a vírus eredetéről azt közölte, hogy a madárinfluenza egy kiskunmajsai libafarmon jelent meg, feltehetően vadmadár fertőzte meg a libákat. A kórt úgy vették észre múlt hétvégén, hogy nagy számban pusztultak el az állatok, vasárnap már több mint 600 szárnyas hullott el. Szerdára a hatóságok a 3000 libából álló teljes állományt leölték, és megkezdték az egy kilométeres körzetben található 300 ezer szárnyas - többségében kacsa - leölését. A kényszervágások jövő szerdáig tartanak.
A hatóságok a fertőzött területen két védőzónát alakítottak ki: az úgynevezett "A" zóna Kisköröstől a Tiszáig tart, a nagyobb, "B" zóna pedig kiterjed Bács-Kiskun és Csongrád megyére. A két zónából szárnyasokat és tojást nem lehet kivinni. A hatóságok ezt a korlátozást fokozott rendőri ellenőrzésekkel próbálják betartani, arról azonban nincs szó, hogy nem lehet beutazni a fertőzött területre. A főállatorvos helyettese elmondta: madárinfluenza elleni védőoltást csak azok kapnak, akik a fertőzött telepeken dolgoztak, illetve, akik a kényszervágásban részt vesznek.
Magyarországon először február közepén mutatták ki a betegséget, de akkor háziszárnyasokat nem, csak hattyúkat fertőzött meg a kór. A betegség megjelenése után az ország több pontján is úgynevezett megfigyelési és védőzónákat alakítottak ki. Ezek közül az utolsót április végén oldották fel.