A móri vérengzéssel vádolják Hajdút

Újrakezdődött a móri ügyben megvádolt Hajdú László büntetőpere a Fővárosi Bíróságon. A mostani eljárásban Hajdút már azzal vádolják, hogy ő lőtte le a bankban tartózkodó nyolc embert. Korábban csak azt rótták a terhére, hogy fegyvert szerzett a bankrabláshoz. Az ügyben hozott elsőfokú ítéletet tavaly helyezte hatályon kívül a Fővárosi Ítélőtábla.

A 2002. május 9-én nyolc halálos áldozatot követelő bankrablás ügyében első fokon Kaiser Edét tényleges életfogytiglanra ítélték, Hajdú László bűnösségét azonban nem mondta ki a Fővárosi Bíróság, csupán más fegyveres rablások miatt ítélte őt 15 évre. Hajdú és Kaiser az eljárás során mindvégig tagadta a móri bankrablással kapcsolatos vádakat, több más fegyveres rablást ugyanakkor mindketten beismertek az elsőfokú büntetőperben.

Az eljárás során, a móri bűncselekményben Kaiserrel szemben a vád társtettesség volt, Hajdúval szemben azonban bűnsegédi bűnrészesség, azaz nem azt rótták a terhére, hogy járt volna Móron, hanem azt, hogy a fegyvert biztosította a bűncselekményhez. A Fővárosi Ítélőtábla tavaly októberi ítélete szerint azonban a két cselekmény egymástól elkülönül, önállóan elbírálható, Hajdú esetében pedig az eljárási szabálysértések miatt az ítélet megalapozatlan, ezért felülbírálatra alkalmatlan.

A Hajdú elleni vádat a közelmúltban módosították: immár őt vádolják azzal, hogy fegyverével megölte a móri bankfiókban tartózkodó nyolc személyt. A szerdai tárgyaláson Szebeni László bíró ismertette a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyező ítéletét, valamint az elsőfokú bíróság ítéletét.

Sok a megválaszolatlan kérdés

A tavaly október 25-i ítélethirdetéskor a bíró kitért az ügy gyenge pontjaira is, például, hogy a vád szerint a cselekmény idején a bank ajtajában álló Kaiser - aki szemtanúk szerint többször megfogta, kinyitotta az ajtót - ujjlenyomatát nem találták meg. A szemtanúk közül volt, aki elsőre nem is őt azonosította be, ráadásul a telefonjával a bűncselekmény idején Csepelen beszéltek.

Tóth Éva bíró szerint a lehetséges magyarázatok a következők: az ujjlenyomat "bőrfüggő", emellett könnyen szétkenhető, a hibázó szemtanú két hozzátartozóját is elveszítette, ezért lehetett pontatlan, míg Kaiser egyszerre több telefont használt.

A bíró felsorolta azokat a kérdéseket is, amelyekre a mai napig nincs pontos válasz - miközben az elítélt hozzátartozói zajongtak a teremben. Vajon miért lőtték szét a bankfiók szerverét az elkövetők? Miért hagyták a bankban az ott lévő pénz nagy részét? Hol vannak a fegyverek? Hogyan mentek a helyszínre és hogyan távoztak onnan az elkövetők? Majd végül hozzátette: azt sem tudni pontosan, hogy klasszikus bankrablás történt-e, hogy mi motiválta az elkövetőket.

Tavaly decemberben két börtönben ülő férfi például azzal az állítással került be a sajtóba, hogy ismerik a nyolc halálos áldozatot követelő móri mészárlás okait, a végrehajtás körülményeit, a gyilkosokat. Ennek elárulásáért cserébe büntetésük enyhítését, és sok pénzt kértek. A Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) állítása szerint viszont már meghallgatták mind a két férfit, és ők semmi olyat nem mondtak, ami használható lett volna az ügy felderítése során. Akkor Horváczy Emese, a NNI szóvivője azt mondta az [origo]-nak: "az általuk elmondottak nem voltak összhangban a nyomozás objektív adataival". A vádalkura jelentkezők verziója egészen más, mint a vádiratban szereplő történet.