A Kreml rövid közleménye szerint Gyurcsány Ferenc azért hívta fel Vlagiymir Putyint, hogy a február végén, március elején Budapesten tartott találkozójukon létrejött kereskedelmi-gazdasági megállapodások megvalósulását vitassa meg vele.
A fő stratégiai megállapodás arra irányult, hogy Magyarország elosztóközpont lehessen az Oroszországot a Fekete-tenger alatt Törökországgal összekötő Kék Áramlat gázvezeték balkáni és közép-európai meghosszabbításában.
Ezután június 21-én az orosz Gazprom és a magyar Mol vezetői Budapesten megállapodást írtak alá egy olyan közös tulajdonú projektvállalat létrehozásáról, amely felméri a Kék Áramlatot Észak-Olaszországig meghosszabbító Dél-európai Gázvezeték, a hozzá kapcsolódó regionális tranzitútvonalak és magyarországi gáztárolók megvalósíthatóságát.
Ezt a megállapodást gázdiplomáciai sikerként értékelték az állami ellenőrzésű orosz monopóliumnál moszkvai médiajelentések szerint. Annál is inkább, mert néhány nappal a konkurens, EU-támogatást élvező Nabucco vezetékprojekt szándéknyilatkozatának bécsi aláírása előtt jött létre.
A Nyolcak e hét végi szentpétervári csúcstalálkozóján általánosságban megerősíthetnek olyan elveket, mint a piaci mechanizmusok alkalmazása és a források diverzifikálása az energiaszektorban.
A Standard & Poor's elemzése szerint Magyarország és a többi közép-európai új EU-tag a Gazprom túsza lehet, mivel nincs olyan uniós energiapolitika, amely külön kezelné az orosz gázóriástól kiemelten függő országcsoport helyzetét. Más elemzések szerint számos EU-tag éppenséggel úgy véli, hogy kétoldalú alkuban jobb feltételeket érhet el Oroszországgal és a Gazprommal.