Felmentették Princz Gábort és társait

Felmentő ítélet született a többek által az évszázad bűntényének tartott Postabank-ügyben. A per csaknem két éve folyt Princz Gábor volt bankvezér és társai ellen, de maga a Postabank-ügy már tíz éve húzódik. Annak idején a Horn-kormány vezető politikusai és jobboldali politikusok, valamint neves közéleti személyiségek is belekeveredtek az ügyekbe, de vizsgálták az Orbán-kormány felelősségét is.

"Itt nincsenek demokratikus játékszabályok, csak kemény fiúk" - jellemezte egy politikus korábban az Élet és Irodalomnak (ÉS) a Postabank-ügyet. Princz Gábor volt Postabank-vezér és hat korábbi vezetőtársának pere 2004 őszén kezdődött meg. Princzet 36 milliárd forint vagyoni hátrányt okozó, "különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezeléssel" vádolták. A Fővárosi Bíróság keddi elsőfokú ítéletében felmentette mindegyik vádlottat. Az ügyész ugyanakkor fellebbezett, vagyis a per másodfokon folytatódik.

A vádirat szerint a Postabank egyes vezetői 1995 és 1997 között sorozatosan félrevezették a tulajdonosokat és a bankfelügyeletet, szándékosan megszegtek törvényeket, hibás üzletpolitikát folytattak, miközben jól működő bank látszatát keltették. Emellett Princz Gábort a Budai Hengermalom Rt. üzletrészeinek megvásárlásával kapcsolatban 120 millió forint hűtlen kezelésével is vádolták. A bíróság kedden ebben is felmentő ítéletet hozott.

A 36 milliárd forintos, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádjával kapcsolatban a bíróság úgy érvelt: a vád főként arra irányult, hogy hibás üzletpolitikát folytatott Princz Gábor és hat társa. A bíróság szerint az üzletpolitikába nem csak az tartozik, amelyet az ügyészség hibásként felsorolt, hanem egyéb döntések is, amelyek akár nyereséget is termelhettek a banknak. Ráadásul a bíróság szerint a vádiratban szereplők egy részével - például a céltartalékképzéssel - nem is lehet jogi értelemben vett vagyoni hátrányt okozni. Egyéb kérdésekben sem fogadta el az ügyészség logikáját a bíróság.

Az ítélet azt is kimondja: a bank vezetése annak idején nem tévesztette meg sem az ügyfeleket, sem a cég közgyűlését, sem a bankfelügyeletet manipulált adatokkal (melyek az eddigi feltételezések szerint a társaság gazdasági helyzetét a valóságosnál jobb színben tüntették fel).

A Budai Hengermalom Kft-vel foglalkozó váddal kapcsolatban - amelyek a vádirat második részét képezték - a bíróság kimondta: nem állapítható meg a 120 millió forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés. Itt a vád szerint arról volt szó, hogy a Hengermalom Kft. üzletrészét a Postabankhoz közelálló két cég jóval áron alul vette meg. A bíróság ugyanakkor úgy vélte: nem lehet megállapítani, mennyit ért akkor az adott üzletrész, így azt sem lehet bebizonyítani, hogy többet adtak volna érte értékénél, ezzel vagyoni hátrányt okozva. Ezzel a vádponttal kapcsolatban a bírónő megjegyezte: inkább bizonyítottság hiányában született felmentő ítélet.

A bankpánik idején "kiállták a próbát"

Az ítélet indoklásában a Postabank-pánikról is szó esett. A bíróság szerint ekkor "a bank likviditása kiállta a próbát", mert a roham miatt - amikor a betétesek néhány nap alatt 30-40 milliárd forintot vettek ki - összeomolhatott volna az egész bankrendszer. "A bankpánikot előre nem lehetett megjósolni, így ez nem róható fel a vádlottaknak" - fogalmazott a bírónő.

Dr. Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter, Princz Gábor védője az ítélet után úgy nyilatkozott: az indoklást és az ítéletet is megfelelőnek tartja, és elégedett amiatt, hogy "az ügyészség álláspontja (a vád) most már az elsőfokú ítélet tükrében is vitatható". A Postabank-ügy politikai vonatkozásait firtató újságírói kérdésre Bárándy úgy reagált: "nem egy ördögtől való dolog, ha egy ügy politikai indíttatásból indul meg. Baj akkor van, ha a büntetőeljárás menetébe szól bele a politika" - fogalmazott.

Bánáti János, a védelem egy másik képviselője arra kérte az újságírókat: Princz Gáborral kapcsolatban ne használják azt a kifejezést, hogy "megúszta", mert azzal valamilyen "turpisság" megtörténtét sugallnák, holott a bíróság előtt "ebben a vádban fel sem merült a bűnösség".

Hatvanezer oldalnyi aktát termelt a Postabank-ügy

A Princz Gábor nevével és a Postabankkal kapcsolatba hozható ügyek nyomozása öt évig tartott, a per végül 2004 őszén kezdődött. Korábban egyes politikusok a Postabanknál történteket az évszázad bűntényének nevezték. Az ügyekbe annak idején vezető politikusok - mindkét oldalról - és neves közéleti személyiségek is belekeveredtek.

Az ügy bonyolultságát jól jellemzi, hogy a 2004 októberében tartott első tárgyalást egyből elnapolták, mert Princz új ügyvédje (az addigi jogi képviselő, Nehéz-Posony István nem sokkal korábban meghalt) nem tudta időre áttanulmányozni a mintegy hatvanezer oldalnyira duzzadt dokumentációt.

Princz és társai a per során mindvégig ártatlanságukat hangoztatták. Az egykori bankelnök az utolsó szó jogán a közelmúltban azt is kijelentette: a vádakkal ellentétben ő és vezetőtársai megsokszorozták a Postabank értékét. Princz Gábor ügyvédje védence felmentését kérte, de az ügyészség sem keménykedett. A vádhatóság felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy túl hosszú idő, mintegy tíz év telt el a bűncselekmények elkövetése óta.

"Gennyes fekély"

A Princz Gábor vezette Postabank nemcsak az ország második legnagyobb kereskedelmi bankja volt, hanem a rendszerváltás utáni évek egyik sajátos jelensége is: az 1990 után kialakult új elit állandó pénzforrása, a művészetek, a sportok és a pénzhiánnyal küszködő politikai pártok támogatója is volt (a bank minden pártot segített pénzzel) - derül ki az Élet és Irodalom cikkeiből, amely a kilencvenes évek végén riportsorozatot közölt a Postabank-ügyről, közelebbről Princz Gábor leváltásának körülményeiről.

Az ÉS forrásai között ugyanakkor volt olyan, aki "gennyes fekélynek" látta a Postabankot a magyar gazdaság testén, "ahol a működést nem a közgazdasági ésszerűségek és a bankszakma szabályai, hanem a korábbi években pénzért szerzett kapcsolatok, előjogok és kiváltságok határozták meg" - olvasható az ÉS cikkeiben.

Princz Gábor 1988-tól vezette a Postabankot. Az ország - akkor - második legnagyobb bankja fokozatosan csúszott a krónikus tőkehiány állapotába, ami az elemzések szerint a növekedés fő gátja volt. Az elhibázott stratégia 1997-ben bankválsághoz vezetett, amikor elterjedt, hogy a Postabank a csőd szélén áll. A híres "Postabank-pánik" során a betétesek hosszú sorban állás után körülbelül 30-40 milliárd forintot vettek ki a bankból.

Karikatúra Princz Gáborról - ő nevetett utoljára

Színlelt szerződések, baráti hitelek

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) 1999-es jelentése szerint a Postabank több esetben színlelt szerződéssel legalizált tranzakciókat hajtott végre, amelyekkel manipulálni tudták a mutatókat. Így történhetett, hogy évekig nem derült fény a bank meggyengült helyzetére. Csak 1998-ban a Postabank 150 milliárdos veszteséget termelt. Ennek legfőbb oka, hogy nem szabtak gátat a pénzkiáramlásnak.

Eközben történtek azok a tranzakciók, amelyek tovább rontották a bank anyagi helyzetét. Ezekben az ügyfelek - cégek és magánszemélyek - egy szűk csoportját a betétesek pénzéből anyagi előnyökhöz juttatták. Ők - ahogy az ÉS egyik forrása fogalmazott - a "felső tízezer" meghatározó személyiségei voltak. A Postabank pártállástól függetlenül tette lekötelezettjeivé őket.

A kedvezményben részesülők egy csoportját tartalmazza a nyilvánosság elé került úgynevezett VIP-lista. A VIP-lista tanúsága szerint a bank 1992 és 1998 között több mint 200 kedvezményes hitelszerződést kötött politikusokkal, közéleti személyiségekkel, fontos állami intézményekkel (többek között az MNB-vel és a Nemzetbiztonsági Hivatallal). A hiteleket 10 százalékos kamatra adták, holott akkoriban átlagosan 25 százalékos kamatok voltak. A kedvezményes hiteleket kapott politikusok között volt például Nagy Sándor, Csiha Judit (MSZP-sek), Herényi Károly (MDF), Bogár László és Bártfai Béla, az Orbán-kormány államtitkárai, valamint Mester Ákos és Albert Györgyi újságíró is. Ezenkívül nagy összegű kedvezményes betéteket helyezett el a Postabanknál többek között Keleti György szocialista képviselő. A betétek után ezeknek a személyeknek 30 százalék feletti kamatokat fizettek, holott akkoriban 20 százalék volt az átlagos banki betétkamat mértéke.

A per egyik tárgyalása

Feljelentések sora a Postabank ellen

A Postabank ellen először a Pénzügyminisztériumból érkezett feljelentés, majd sorozatosan követte ezt a Postabank Takarékpénztár Rt., az ÁPV Rt., a KEHI feljelentése. Az ORFK 2000 júniusára jutott el odáig, hogy nyomozást indítson a Postabank-ügyben. A gyanú "gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése bűncselekmény", amely elsősorban arról szólt, hogy Princz és társai a gyanú eltitkolták, hogy a bank pénzügyi helyzete rosszabb a nyilvánosságra hozott adatoknál. Ezért maximum két év börtönbüntetés szabható ki. A nyomozás határideje 2002 márciusában lejárt, de júniusig meghosszabbították, majd azután eltolták októberig, végül pedig 2003 februárjáig. A nyomozás során 60 ezer oldalnyi nyomozati anyag született.

Közben Princz Gábor - akit az Orbán-kormány hivatalba lépése után nem sokkal eltávolították - az ATV-n egy kulturális műsort vezetett. 2003-ban szintén hűtlen kezelés gyanújával indult ellene nyomozás. A gyanú szerint Princz értéken felül vette meg a Budai Hengermalom Rt. 50 százalékos üzletrészét, és ezzel 120 millió forint vagyoni hátrányt okozott a Postabanknak.

Ekkor már parlamenti vizsgálóbizottságot is létrehoztak az ügyek kivizsgálására, melynek elnöke Eörsi Mátyás szabad demokrata képviselő lett.

A vád végül is Princz Gábor és társai ellen "különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés", mely 36 milliárdos vagyoni hátrányt okozott - erről szólt a 2004 óta zajló tárgyalás. A VIP-hitelekkel kapcsolatos nyomozást közben megszüntették. Ezzel kapcsolatban nem merült fel bűncselekmény gyanúja, a banki szabályok ugyanis ezeket lehetővé tették - hangzott az indoklás. A Postabank-ügy gyakorlatilag csaknem tíz éve napirenden van, és a keddi ítélethirdetés sem tett pontot a végére. másodfokon folytatódik a per.

Wirth Zsuzsanna