A hálapénz megmarad az új díjak után is

Az egészségügyi reformmal kapcsolatos szakértői javaslatokban 300-500 forintos vizitdíj és kórházi ápolás esetén hasonló összegű napi önrész megfizetése is szerepel. Ez egyrészt a bevételekre kiéhezett kórházakat segíthetné, az [origo] által megkérdezett szakértő szerint viszont a díjak bevezetése nem sok segítséget jelent a hálapénz felszámolásához.

Még ebben a hónapban széles körű vitára alkalmas javaslatot fogalmaz meg a kormány a vizitdíjról, az év végéig pedig döntenek a több-biztosítós rendszer bevezetéséről. Augusztus végéig el kell készülnie az egészségügyi reformmal kapcsolatos jogszabályjavaslatoknak, hogy a parlament még az idén dönthessen róluk. Ezt a menetrendet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök csütörtökön megerősítette az Egészségügyi Minisztériumban, ahol a reform részelemeihez készült szakértői javaslatokról egyeztetett - írta a Népszabadság.

A reform fő területeiről a kormány döntéséhez elemzések készültek, amelyekben többek között 300-500 forintos vizitdíjjal és kórházi ápolás esetén hasonló összegű napi önrészfizetéssel számolnak a szakértői javaslatok - írta a lap. Emellett még arról is dönteni kell Molnár Lajos egészségügyi miniszter szerint, hogy milyen forrásból, ki és hogyan fizesse a majdan bevezetendő vizitdíjat azok helyett, akik mentességhez jutnak.

Kiéhezett kórházak, mérges betegek

Skultéty László, a GKI-Egészségügy-kutató Intézet ügyvezető igazgatója az [origo] megkeresésére felhívta a figyelmet arra, hogy az új elképzelés már magasabb összegű vizitdíjjal számol, mint a korábbi tervek. "Egyébként voltak olyan kifogások az ennél kisebb összegűre tervezett, 150-200 forintos vizitdíj bevezetésével kapcsolatban, hogy ezért nem érdemes vállalni még az adminisztrációját sem. Hiszen nem éri meg jelentős társadalmi konfliktust felvállalni jelentéktelen összegért " - tette hozzá Skultéty László

Az egészségügyi szakember szerint a kórházi ápolás esetén fizetendő napi önrész viszont - ha valóban hasonló összegű lenne, mint a vizitdíj - lényegében elenyésző nagyságrendű ahhoz képest, amibe ez valójában kerül. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ugyanis jelenleg 4000-5000 forintot térít a kórházaknak egy krónikus beteg egy napi ápolásáért, akut helyzetekben kezelt betegeknél pedig még ennél is sokkal többet.

Más kérdés, hogy ezek a díjak mennyiben fog hozzájárulni a hálapénz felszámolásához. Skultéty László szerint, ha a szolgáltatóknál hagyják az újonnan bevezetett díjakat, akkor a háziorvosok esetében talán az eddig zsebbe adott pénz helyébe léphet a vizitdíj, hiszen ez nagyjából azonos összegű, mint amit maguktól adnak a betegek paraszolvenciaként. "A kórházakban viszont nem valószínű, hogy kiválthatja ezt egy hasonló összeg, hiszen ott sokkal többet adnak hálapénzként az orvosoknak" - tette hozzá. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is azt mondta az [origo]-nak nemrég adott interjújában, hogy a hálapénz eltűnéséhez évtizedekre lehet szükség.

Sinkó Eszter, a SOTE Egészségügyi Menedzserképző Központjának munkatársa az [origo] kérdésére viszont azzal magyarázta a korábban kiszivárgott elképzeléseknél nagyobb összegű vizitdíjat, illetve a napidíj bevezetését, hogy az ezekből származó bevételt meg tudják osztani: egy részét valószínűleg meghagynák az intézményeknél, míg a többi költségvetési forrás lesz. "Számítanak a szolgáltatók, vagyis az egészségügyi intézmények kiéhezettségére" - tette hozzá.

A látszólag nem is közvetlenül összefüggő egészségügyi változások valójában egyirányba hatnak Sinkó Eszter szerint. A kórházi ellátásért fizetendő napidíj például - ami egy elhúzódó betegség esetén akár komolyabb összeget is jelenthet - sokakat arra ösztönözhet, hogy kiegészítő egészségbiztosítást kössenek. Ez pedig már egyfajta átmenet, "szoktatás" is lehet a több-biztosítós rendszer felé a szakember véleménye szerint. A tárca hivatalosan azt közölte, hogy a több-biztosítós modellről csak később, a nagyoobb átalakítások befejezése után döntenek.

Átalakuló biztosítási rendszer

A júliusi csomag része a biztosításfelügyeletről szóló jogszabály előkészítése. Megkezdődik az egészségbiztosító átalakítása is, aminek első lépéseként leválasztják az egészségügyi ellátásokhoz szorosan nem kötődő tevékenységeket (például pénzbeli ellátásokat) - mondta el Molnár Lajos egy háttérbeszélgetésen. A táppénzellátásra és az idősápolásra külön biztosítót hoznának létre.

A szakértői javaslatok azzal számolnak, hogy megszűnne a betegség esetén a munkaadót terhelő 15 napos betegszabadság, és az új biztosító már az első naptól fizetné a táppénzt. A munkáltató pedig biztosítást vásárolna alkalmazottainak, amit azok belátásuk szerint kiegészíthetnének. Miközben a szaktárcánál zajlik a rendszer átalakítása, az orvosi kamara éppen emiatt elégedetlen. Éger István, a köztestület elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján jelezte: az Alkotmánybírósághoz fordulnak, mert az Egészségügyi Minisztérium kihagyta a kamarát az ágazatot érintő jogszabályok egyeztetéséből.