Még várnak az egészségügyi zöld könyvvel

Szerdán tárgyalta a kormány első alkalommal az egészségügyi reformtervekről szóló, szakértők bevonásával készített vitairatot, az úgynevezett zöld könyvet. A javaslatcsomagról a jövő héten döntenek, elemei csak ezután lesznek nyilvánosak. A kormányszóvivő által találgatásnak minősített lapértesülések szerint a zöld könyvben többek között szó van a vizitdíjról, a gyógyszerár-támogatás átalakításáról és a fogyasztóvédelem kórházi megfelelőjének szánt biztosításfelügyeletről.

Szerdán vitatta meg a kormány az egészségügyi reformokról szóló zöld könyvet, amelyet a szaktárca terjesztett a kabinet elé. Ez egy vitaindító dokumentum, amely tartalmazza az egészségügy terén megfogalmazott célokat, a jelenlegi problémákat és a lehetséges megoldásokat. Az utóbbiak Batiz András kormányszóvivő elmondása szerint most még csupán versengő alternatívák, ezért róluk sem Batiz, sem az Egészségügyi Minisztérium egyelőre nem adott tájékoztatást, de a tárca sajtóosztályán annyit elmondtak az [origo]-nak: a kiszivárogtatott információkra alapozott lapértesülések egy része igaz.

A sajtóosztályon azt azonban nem árulták el, hogy ezen belül mely értesülések felelnek meg a valóságnak és melyek bizonyulnak majd tévesnek. A kormányszóvivő szerdai sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: minden olyan sajtóhír, amelyet valaki tényként közöl, csupán találgatásnak minősíthető. A kormány jövő héten dönt a zöld könyvről, a benne szereplő reformterveket csak ekkor hozzák nyilvánosságra, és egyben társadalmi vitára is bocsátják őket.

Molnár Lajos egészségügyi miniszter kedden újságíróknak a vitairat konkrét tartalmáról annyit mondott: abban egyebek mellett az ellátásban meglévő területi egyenlőtlenségekre próbálnak megoldást találni, illetve arra keresik a választ, hogy a hálapénzt felváltó legális rendszer milyen legyen. Batiz András közölte: a zöld könyvben célként szerepel a minőségi ellátás, a hatékonyság növelése, a méltányos hozzáférés és a fenntartható finanszírozás. Megoldandó problémaként az orvosi csúszópénzt, a "potyautasokat" - vagyis azokat, akik járulék fizetése nélkül kapnak ellátását - és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlőtlen hozzáférést említette.

Kérdéses, hogy a hálapénzt mivel tudnák felszámolni, korábban ugyanis Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az [origo]-nak nemrég adott interjújában azt mondta, a biztosítási elvű egészségügy részben megoldást jelenthet rá, de önmagában nem fogja megoldani, és hosszú, akár évtizedekig eltartó kulturális váltásra lesz szükség.

Gyurcsány internetes naplójának szerdai bejegyzésében egyébként arról számolt be, hogy a vizitdíjjal kapcsolatos korábbi elképzeléseinek újragondolására késztette Bauer Tamás közgazdász Népszabadságban megjelent cikke. A volt SZDSZ-es képviselő amellett érvelt, hogy a vizitdíj nem alkalmas a kereslet szabályozására, mivel sokszor nem a betegen múlik, hogy milyen gyakran keresi fel az orvost, hanem őt hívják vissza kontrollra vagy küldik el szakorvoshoz. A közgazdász szerint ezért hatékonyabb lenne az egészségügyi rendszeren belüli szervezeti, finanszírozási, érdekeltségi viszonyok átalakítása, ennek kulcsa pedig a több-biztosítós modell. "Bauer egy új érvet hozott, amelyen érdemes elgondolkodni, és amely szerintem az egészségügyről szóló vitákban egyébként nem kerülhető meg. Így vagy úgy, de muszáj rá reagálni" - fogalmazott a miniszterelnök a blogjában.

A kormányszóvivőtől hallottak alapján ugyan nem lehet készpénznek venni a napilapok előzetes információit, de a Népszabadság szerint a zöld könyv tárgyalja a vizitdíjat, a kórházi önrészesedést, a patikaliberalizációt, a gyógyszerár-támogatási rendszer átalakítását, valamint a biztosítás felügyeletéről szóló jogszabály előkészítésével kapcsolatos teendőket.

A Magyar Hírlap és a Népszabadság egyaránt úgy értesült, hogy a biztosításfelügyelet beindításának időzítésében nincs egyetértés a szabad demokrata vezetésű tárca és a szocialista frakció egy része között. Az Egészségügyi Minisztérium szeretné, ha már januártól működne a független felügyelet, ami fogyasztóvédelmi hatósághoz hasonló lenne: koordinálná a kórházi munka minőségét mutató adatok nyilvánosságra hozatalát. A szocialisták szerint ugyanakkor meg kellene inkább várni, amíg döntenek a több-biztosítós rendszer bevezetéséről.

A napilapok információi szerint vitás pont a gyógyszerár-támogatás átalakítása is: szó van a sávos támogatás bevezetéséről, ami három árkategóriát jelentene, de előfordulhat, hogy a most is alkalmazott, százalékos ártámogatási rendszert terjesztenék ki. A Népszabadság arról írt, hogy a vizitdíj terén kérdéses: kinek és mekkora összeget kelljen fizetni, milyen formában járjon kompenzáció a rászorulóknak, a költségeket a szociális terület vagy az egészségügy állja-e. A lap szerint kérdéses, a vizitdíjként befizetett pénz hova folyjon be: a biztosítóhoz vagy az intézményhez, vagy esetleg az orvosi praxishoz.

A Magyar Hírlap úgy tudja, hogy a vizitdíj mellett az ágydíj is szerepel a zöld könyvben. A Világgazdaság értesülései szerint jogi akadálya van a kórházi napidíj bevezetésének, ezért a pénzt étkezési hozzájárulás formájában szednék be, és az összeg legfeljebb napi ötszáz forint lenne. A Magyar Hírlap szerint hamarosan dönt majd a kormány az önálló táppénz- és ápolásbiztosító bevezetéséről is, ahol a biztosításfelügyelethez hasonló vita alakult ki: a szocialisták ezt is a több-biztosítós rendszer bevezetéséhez kötnék.