Fertőtlenítőgépre spórolhatnak a libatenyésztők

Közzétette a víziszárnyasok tartásának minimális biztonsági feltételeit a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Az országos főállatorvos szerint a követelményeket nem szigorították, csak egyértelművé tették őket. Az [origo] által megkérdezett termelők szerint ugyanakkor nem lesz mindenkinek pénze az előírt fertőtlenítőgépre vagy madárhálóra. A követelmények nyomatékosításával a hatóságok egy újabb madárinfluenza-járvány kitörésének kockázatát akarják csökkenteni.

"Bár új gyanús esetekkel nem találkoztunk, jelen pillanatban Magyarországon még járványidőszak van, hiszen az utolsó észlelés óta nem telt el annyi idő, hogy kimondhassuk: hazánkban nincs jelen a H5N1 vírus" - indokolta Süth Miklós országos főállatorvos a víziszárnyasok tartására előírt feltételeket. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hétfőn adott ki egy háromoldalas közleményt arról, hogy milyen minimális technológiai követelményeknek kell eleget tenni a kacsákat és libákat nevelő telepeken.

A közleményben foglaltak nem új szigorítások, inkább az eddig is megkövetelt biztonsági intézkedések egyszerűbb, érthetőbb megfogalmazásáról van szó - véli Süth, aki egyben az FVM Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztályának megbízott főosztályvezetője. A főállatorvos az [origo]-nak azt mondta, hogy a minisztérium és a Baromfi Termék Tanács megállapodásával létrejött átlátható elvárásrendszer a termelést újrakezdő gazdáknak kíván kapaszkodót nyújtani . "A követelmények nem igazán számítanak szigorúnak" - tette hozzá Süth, aki szerint a madárinfluenza megjelenése óta az EU többi országában is hasonló szabályozás van érvényben.

"Mi erre vártunk, hogy megtudjuk, mik azok a feltételek, amikkel újra lehet kezdeni" - mondta az [origo]-nak Tabajdi Tibor, a Majsai Szárnyasnevelő Szövetkezet elnöke. Kiskunmajsa volt az egyik első magyar település, ahol a madárinfluenza megjelent, ez Tabajdi szerint óriási érvágás volt számukra. Ennek ellenére a termelő bízik abban, hogy talpra tudnak állni: "Nagyon sok család élt itt ebből, és én azt remélem, hogy élni is fog" - mondta az [origo]-nak, hangsúlyozva, hogy a biztonsági intézkedések az ő érdeküket szolgálják, azok nélkül nincs is értelme újrakezdeni a termelést.

"Ezeket most kell létrehozni a legtöbb telepen, nem igazán van rá pénz, de akkor is meg kell csinálni" - tette hozzá. Kacsát és ludat kereskedelmi célból ugyanis innentől kezdve csak azokon a telepeken lehet tartani, amelyeket az illetékes megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás megfelelőnek talált és nyilvántartásba vett. A főállatorvos szerint az előírt feltételek megvalósítása nagyvállalatok esetében is inkább csak néhány százezres költséget jelent. A jelenlegi tapasztalatokról szólva ugyanakkor Süth Miklós úgy fogalmazott, hogy "sajnos egyelőre nem minden állattartó rendelkezik a megfelelő feltételekkel".

Kerítés, madárháló, fertőtlenítőgép

A fertőtlenítés is kötelező

Az új szabályozás szerint a Magyarországon található, libát vagy kacsát nevelő telepeket a hatóság a nyilvántartásba vétel után és minden új állatállomány érkezése előtt is ellenőrzi. Ezenkívül szúrópróbaszerű ellenőrzések is várhatóak, akinél pedig hiányosságokat találnak, az állat-egészségügyi bírságot fizet.

Az előírásokkal elsősorban azt kívánják elérni, hogy a háziszárnyasok ne érintkezhessenek a vadmadarakkal. A telepeket ezért legalább 50 cm magas kerítéssel kell körbevenni, a madarak kifutója fölé pedig madárháló kifeszítését írják elő. A közlemény gondosan szabályozza a fertőtlenítési szabályokat is: a baromfitelepre való minden ki- és belépéskor kötelező a lábbeli és a kéz fertőtlenítése. A minisztérium a lábbelikhez fertőtlenítő oldatos taposó, kézmosáshoz fertőtlenítő oldatos edény tartását írja elő, a telepre behajtó gépkocsik kerekének fertőtlenítéséhez fertőtlenítőgép, fertőtlenítő kapu vagy medence használható.

Az előírások különböző építményeket és helyiségeket is megkövetelnek. Minden víziszárnyast tartó baromfitelepnek rendelkeznie kell akkora zárt térrel, amiben szükség esetén az összes baromfi elzárható. Ezen kívül zárt helyen kell tartani az állatok takarmányát is, hogy azt rágcsálók és vadmadarak ne érhessék el, az állatok etetését pedig szintén fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen kell megoldani. Az állatokkal dolgozó munkásoknak külön öltözőhelyiséget kell biztosítani, mivel az állatok gondozása előtt és után még a családi vállalkozók számára is kötelező a ruhacsere.

A hatóság azt is megköveteli, hogy egy telepen csak egyfajta haszonállatot tartsanak, illetve hogy az állati eredetű melléktermékek elszállítását a gazdálkodó szerződéssel igazolja. Mindez természetesen csak a kifejezetten kereskedelmi célra termelő gazdaságokra vonatkozik, de Süth Miklós szerint a háztáji baromfiudvaroktól is elvárható, hogy a házi szárnyasokat elkülönítsék a vadmadaraktól. Bár az ilyen baromfiudvaroknak bejelentési kötelezettsége sincs, a főállatorvos szerint a fertőtlenítésre és a biztonsági óvintézkedések többségére ezeken a helyeken is nagy gondot fordítanak.

Visnovitz Péter