Új díjakról és a potyázókról is dönt a kormány

Hamarosan kiderülhet, hogy lesznek-e új díjak az egészségügyben. A kormány ugyanis az előzetes bejelentések szerint a pénteken záruló ülésén dönt az első egészségügyi reformlépésekről. Az egy hónapja nyilvánosságra hozott kormányzati vitaanyag, az úgynevezett zöld könyv még csak kérdéseket tett fel: egyebek mellett a vizitdíj bevezetéséről, a potyautasok kiszűréséről, a vény nélküli gyógyszerek benzinkutaknál történő árusításáról, valamint az egy vagy több biztosítós modellről.

A pénteken záruló balatonőszödi kormányülésen dönt a kabinet az egészségügyi reform első lépéseiről. Az augusztus 31-ig tartó társadalmi vitában több ezer telefonhívás és több mint 400 e-mail futott be az egészségügyi tárcához a zöld könyvben feltett kérdésekkel kapcsolatban. A szakmai szervezetek közül húsz küldte el a javaslatait.

Ezeket figyelembe véve a kormány többek között dönt arról, hogy bevezesse-e a vizitdíjat. A zöld könyv az orvosi kezelések után fizetendő vizitdíj mellett azzal érvel, hogy még a kis összegű, de nyilvános vizitdíj is képes visszaszorítani a nagyobb összegű és ellenőrizhetetlen hálapénzt. A szakértői anyag megemlíti azt is, hogy amíg a hálapénzt a szegények is kénytelenek fizetni, a vizitdíjat utólagosan vissza lehet téríteni a rászorulóknak, vagy mentességet is lehet kapni. A reformjavaslatok közül a vizitdíj bevezetését ellenezte legerősebben a lakosság.

A zöld könyv alapján az egészségügyi reform meghatározó része a három biztosítási csomag bevezetése. Az alapcsomagba azok az alapszolgáltatások tartoznának - az életmentő beavatkozások -, amelyek azoknak is járnak, akik nem fizetnek tb-járulékot. A második csomag azokat az egészségügyi szolgáltatásokat fedezi, amelyeket biztosítottként ma is megkap az, aki rendelőbe vagy kórházba megy. A kiegészítő csomagba tartozó szolgáltatásokat - szépészeti beavatkozások, hotelszolgáltatás - pedig csak díjfizetés ellenében lehet majd igénybe venni.

Az [origo] által korábban megkérdezett szakértők szerint az egyes csomagok összeállítása jelenthet majd problémát. Különösen a harmadik csomag esetén, mivel az már etikai kérdés, hogy például szervátültetés esetén, fizetés ellenében előreléphessen-e egy beteg a várólistán. A biztosítási csomagok összeállítása azért szükség, mert a jelenlegi szolidáris alapú rendszerben 10 millió magyar állampolgár egészségügyi ellátását mindössze 3,5 millió ember fizeti. Legalább félmillióra tehető azon potyautasok száma, akiket annak ellenére is kötelesek ellátni a kórházak és az orvosok, hogy egyáltalán nem fizetnek tb-hozzájárulást.

A zöld könyv felveti azt is, hogy a recept nélkül kapható gyógyszerekhez ne csak patikákban lehessen hozzáférni, hanem szupermarketekben és benzinkutaknál is. A kormány ezt azzal indokolta, hogy kevés az éjjel is nyitva tartó gyógyszertár, több hátrányos helyzetű körzetben pedig nincs is patika. A gyógyszerár-támogatási rendszer átalakítása ügyében pedig a zöld könyv mérlegeli a dobozdíj bevezetését is. Ez azt jelentené, hogy az összes orvosságot három - a tervek szerint 100, 600 és 1200 forintos - árkategóriába sorolnák be. A dobozdíj bevezetését a szakmai szervezetek élesen bírálták.

A balatonőszödi kormányülésen dönthetnek arról is, hogy megszüntessék-e az ingyen gyógyszert, amely jelenleg a szociálisan rászorulóknak és egyes súlyos betegségben szenvedőknek jár. Az egészségügyi tárca szerint ugyanis az ingyenesség növeli a gyógyszerfogyasztást, amelynek mértéke óriási Magyarországon. A tárca szerint a hatékonyság érdekében indokolt lenne, ha legalább minimális térítési díjat kellene fizetni az olyan gyógyszerekért, amelyekhez jelenleg ingyen lehet hozzáférni.

A kormány tervezi a hazai kórházszerkezet átalakítását. Mégpedig úgy, hogy az aktív kórházi ellátásokat a központi, regionális kórházakban végeznék el. A kisebb kórházak feladata pedig az lenne, hogy a rutinellátást biztosítsák, valamint, hogy rehabilitációs részleggé alakuljanak át. A kormányzati anyag ezt azzal indokolja, hogy a legtöbb kórház abban érdekelt, hogy minél több beteg feküdjön benn, mert az intézmény így több finanszírozást kap. A zöld könyv szerint a jelenleg kórházi ellátásban részesülő betegek közel 20 százaléka ellátható lenne járóbetegként is. Ráadásul nem is alkalmas minden kórház, minden betegség esetén biztonságos, minőségi ellátást nyújtani - érvel a kormány. Az [origo] által korábban megkérdezett szakemberek szerint ez a lépés kórházak bezárásával jár majd.

A zöld könyv felveti azt is, hogy a kórházak hozzák nyilvánosságra a működésükkel kapcsolatos, legfontosabb információkat, többek között azt, hogy a hány beteg halt meg műtét után egy adott kórházban, illetve, hogy mennyi császármetszést végeznek egy intézményben. A jelenlegi gyakorlat szerint ezek az adatok nem nyilvánosak, az ezen változtatni próbáló kísérletek pedig az orvosok és a kórházak tiltakozása miatt meghiúsultak.

Foglalkozik a zöld könyv az egy vagy több-biztosítós rendszer dilemmájával is. A szakértői anyag a több-biztosítós modell előnyeként említi, hogy ebben rendszerben nagyobb a betegek elégedettsége és a választási lehetősége. Hátrányok között sorolja fel, hogy mivel ezek a biztosítók üzleti alapon működnek, céljuk a profit maximalizálása, ezért elképzelhető, hogy mindez a gyógyító munka rovására történik. Ebben a kérdésben a kormánypártok között sincs egyetértés: az MSZP egy, állami egészségügyi biztosítót szeretne, az SZDSZ pedig a biztosítók versenyének híve.

Szabó András