18 évesen is lehetne sterilizációt kérni

Bővül azoknak a személyeknek a köre, akik műtéti úton sterilizáltathatják magukat, ha az Országgyűlés elfogadja az egészségügyi minisztérium - az Alkotmánybíróság döntése nyomán előterjesztett - törvényjavaslatát. E szerint ugyanis minden nagykorú, vagyis 18 életévét betöltött állampolgár végleg lemondhat a későbbi gyerekvállalásról. A meddővé tételt korábban több szakmai szervezet élesen támadta, mert szerintük például egy alig 19 éves fiatal nem tud felelősen dönteni erről a kérdésről.

Az egészségügyi minisztérium által beterjesztett törvényjavaslat szerint a művi meddővé tételt minden 18 évet betöltött cselekvőképes férfi és nő elvégeztetheti, ha végleg le akar mondani a gyerekvállalásról. A 18 éves korhatár korábban heves vitát váltott ki, a Magyar Orvosi Kamara és több civil szervezet tiltakozott ellene, főként arra hivatkozva, hogy ilyen fiatal korban nem lehet felelős döntést hozni egy gyakorlatilag egész éltre kiható műtétről.

Az Alkotmánybíróság 2005 végén megsemmisítette az egészségügyi törvény művi meddővé tételre vonatkozó szabályát. A testület szerint ugyanis az alkotmányban lefektetett alapjogokba - így az önrendelkezési jogba - ütközik az, hogy a sterilizáció feltételeként a törvény 35 éves korhatárt vagy azt írta elő, hogy a műtétre vállalkozó már három saját gyermekkel rendelkezzen.

Több orvos megtagadná

A Magyar Orvosi Kamara elfogadhatatlannak minősítette, hogy a teljes szabadság érvényesüljön a sterilizációnál, és az [origo]-nak több orvos kijelentette, hogy a jogi lehetőség ellenére megtagadná az ilyen kérés teljesítését. Így nem véletlen, hogy korábbi lapértesülések szerint a tárca egyik javaslata az volt, hogy 26 év legyen a korhatár.

A most beterjesztett törvényjavaslatban is szerepel a 26 éves korhatár, de másként: e felett rövidebb várakozási idő után elvégeztethető a beavatkozás. A 18 évet betöltött, de 26 év alatti személyeknek ugyanis az új szabályok szerint hosszabb idő - összesen egy év - után lenne lehetséges a sterilizálás, így próbálják kiküszöbölni, hogy valaki meggondolatlanul vállalkozzon a gyakorlatilag visszafordíthatatlan meddővé tételre.

Egy évig meggondolhatják magukat

"A 18-26 év közöttiekre vonatkozó hosszabb határidők valójában egy kompromisszumos megoldást jelentenek" - mondta az [origo]-nak Kundra Anna, a minisztérium sajtófőnöke. Számos szakmai szervezet támogatta, hogy egy nagykorú állampolgár szabadon lemondhasson a gyerekvállalásról, míg mások hevesen ellenezték a beavatkozás liberalizálását. A tárca szerint az, hogy a 26 év alattiaknak fél évvel a sterilizációra jelentkezés után, majd fél év múlva ismét meg kell erősíteniük szándékukat, biztosítja, hogy ne elhamarkodott döntést hozzanak. Emellett azt is előírják, hogy az orvosnak szóban és írásban is tájékoztatnia kell a meddővé tételre jelentkező pácienst a fogamzásgátlás más módszereiről, a műtét kockázatairól és következményeiről.

A művi meddővé tételnek - ha nem egészségügyi okból szükséges - előnyei és hátrányai egyaránt vannak. Alapvetően egész életre kiható döntés, mert bár elviekben léteznek a visszafordítására módszerek, a gyakorlatban nemigen van arra esély, hogy a fogamzásképességet visszaállítsák, ha meggondolná magát a sterilizált. Előnyei közt tartják számon, hogy egyszerűen elvégeztethető, és többé nem kell semmilyen fogamzásgátlási eszközt használni szexuális együttlétkor. Nem véd viszont a nemi úton terjedő betegségektől, és előfordul, hogy pszichés problémák keletkeznek a műtét után. Sok férfi állítólag attól is fél, hogy a műtét után kevésbé lesz erekcióképes, bár az orvosok szerint ez megalapozatlan félelem.

Gergely Zsófia