A keveset szereplő államfőt kedvelik a magyarok

A tavaszi választások óta tovább csökkent a demokratikus intézményrendszerek iránti közbizalom - derül ki a Medián felméréséből. A legnépszerűbb a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság, a legkevesebb bizalmat a szakszervezetek, a pártok, a kormány, a parlament és az egyházak bírják. A kutatatásból az is kiderül, hogy minden tizedik magyar rendpárti gyanakvónak számít.

Az elmúlt egy évben a demokratikus intézményrendszerek közül a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság volt a legnépszerűbb, míg a legkevesebb bizalmat a szakszervezetek, a politikai pártok, a kormány, a parlament és az egyházak iránt táplálják a magyarok - áll a Medián közvélemény-kutató intézet felmérésében.

A közvélemény-kutatás szerint tavasszal a választásokat, és nyáron a megszorítások bejelentését követően csökkent leginkább a demokratikus intézményrendszerek iránti - sosem túl erős - társadalmi bizalom, amelynek átlaga százas skálán 51 pont. A legnépszerűbbnek a belpolitikában hagyományosan kevesebbet szereplő, független és az intézmények demokratikus működése felett őrködő köztársasági elnök és Alkotmánybíróság bizonyult: bizalmi indexük 12 havi átlaga 66, illetve 65 pont lett.

Bizalmat vesztett az aktív államfő

Jellemző az is, hogy a köztársasági elnök, aki az elmúlt évben a legtöbbet - február és augusztus között 13 pontot - veszített a polgárok bizalmából, épp akkor tapasztalhatta meg tetszési indexe csökkenését, amikor belpolitikai témákban aktivizálta magát. Vagyis amikor március 15-én nem fogott kezet minden kitüntetettel, nyáron nem egyeztetett a korábbi gyakorlatnak megfelelően az új főügyész személyéről a pártokkal, illetve most ősszel többször is megszólalt, hogy a miniszterelnöki beszéd kiváltotta helyzetet értékelje.

Az Európai Bizottság iránt szintén nagyobb a magyarok bizalma - elmúlt 12 havi átlaga 61 pont -, és ez akkor csökkent némileg - június és augusztus között összesen 8 pontot -, amikor bizonytalanná vált a magyar konvergenciaprogram sorsa. Akkor emelkedett ismét az indexe, amikor Brüsszel zöld utat adott a magyar pénzügyi tervnek.

A bizalmi rangsor sereghajtói

A legkevesebb bizalmat a felmérésben szereplő intézmények közül a rendszerváltás után teret vesztett, ám nyáron többször demonstráló szakszervezetek, a politikai pártok, a kormány, a parlament és az egyházak iránt táplálják a magyarok: ezekben az intézményekben a közvélemény nem bízik. A közvélemény-kutató szerint elgondolkodtató, hogy másfél évtizeddel a rendszerváltás után a törvényhozó és a végrehajtó hatalom képviselői a bizalmi rangsor sereghajtói közé tartoznak.

A népesség 7 százaléka tartozik a vakon bízók csoportjába, akik mindhárom intézménycsoportban: a politikai, a jogi intézményekben és fegyveres testületekben, valamint a társadalmi és gazdasági intézményekben is teljesen megbíznak. A válaszadók egytizede a jog és a törvények érvényesülésében bízik, azaz minden intézményfajtában megbízik valamennyire, de különösen az igazságszolgáltatás szervezeteiben.

Minden tizedik magyar rendpárti gyanakvó

A népesség egynyolcada a központi hatalomban és az erős államban bízik, azaz a politikai és jogi intézmények, fegyveres testületek iránt táplál bizalmat. Ezzel éppen ellentétesen vélekedik minden tizedik ember, azaz a közbizalom esetükben azon alapul, hogy bíznak a központi hatalom, az erős állam ellensúlyának tekinthető társadalmi és gazdasági intézményekben: a sajtóban, a nemzeti bankban, az egyházakban és a szakszervezetekben.

A megkérdezettek 15 százaléka tartozik a politikai változást várók csoportjába, ők a politikai intézményekkel szemben bizalmatlanok, minden másban megbíznak. Minden tizedik ember került a rendpárti gyanakvók csoportjába, azaz minden intézménytípussal szemben bizalmatlanok, egyedül a jogi szervek és a fegyveres testületek működésében bíznak. Végül a népesség 13 százalékára jellemző az általános bizalmatlanság, 6 százalék pedig teljesen elutasító a modern jogállami intézményrendszerrel szemben.

Az intézmények iránti bizalom alapján kialakult csoportok jelentősen eltérnek egymástól társadalmi-demográfiai összetételük szerint. Például a vak bizalommal és az általános bizalommal jellemezhető csoportban van arányaiban a legtöbb nő, míg az intézményeket elutasítók között a legtöbb férfi.

A vak bizalom csoportja jellemzően idős, alapfokú végzettségű és nyugdíjas, a központi hatalom ellensúlyában bízók között a többi csoporthoz képest jóval kevesebb a diplomás, a politikai változást várók általában fiatalok, alapfokú végzettségűek és gazdaságilag aktívak, a rendpárti gyanakvók között van a csoportok közül a legkevesebb idős ember, a legtöbb diplomás, és a többség gazdaságilag aktív.