"Soha semmit nem titkolt el senki a nyilvánosság elől" - jelentette ki hétfőn Veres János pénzügyminiszter a parlamentben. Veres a választások, de főként a kormányfő balatonőszödi beszédének nyilvánosságra kerülése óta folyamatosan védekezni kényszerül, mert az ellenzék szerint a kormány eltitkolta, illetve meghamisította a költségvetés számait.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kiszivárgott beszédében többek közt azt mondta, "az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége meg trükkök százai - amiről nyilvánvalóan nektek nem kell tudni - segítette, hogy ezt túléljük". A kormány és a kormánypárti politikusok azóta sem válaszoltak érdemben arra, hogy pontosan melyek voltak azok a trükkök, amelyekre Gyurcsány célzott.
Az [origo] által megkérdezett szakértők szerint a pénzügyminiszter kijelentése lényegében megállja a helyét, hiszen az adatokhoz, ha akart, bárki hozzájuthatott független forrásból is, a Magyar Nemzeti Banktól, az OECD-től vagy a Nemzetközi Valutaalaptól. Tehát a kormány minden adatot közölt, legfeljebb - az általunk megkérdezett szakértők szerint - a saját érdekeinek megfelelően kommunikálta.
Eltitkolt számok
Néhány esetben azonban egyértelmű, hogy Veres János kijelentésével szemben a PM titkolózott. Ez történt, amikor a választási kampány idején Veres János nem engedélyezte a minisztérium munkatársainak, hogy az államháztartási hiányra vonatkozó becsléseket és előrejelzéseket készítsenek, mert az szerinte "szükségképpen politikai tartalmat kapott volna".
Hasonlóképpen politikai célokat szolgált az is, hogy a korábbi szokásokkal szemben a PM a hónap első hete helyett csak a választások első fordulójának másnapján, április 10-én tette közzé az előző havi hiányadatokat. A dátum tekintetében ugyan nincs törvényi előírás, de a minisztérium évek alatt kialakult gyakorlattal szakított. A halasztást a PM utóbb azzal magyarázta, hogy április 7. péntekre esett volna, de korábban többször is előfordult, hogy pénteken publikálták a gyorstájékoztatót.
Veres eljárását többen is sérelmezték, köztük az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, amelynek vezetője, Majtényi László volt adatvédelmi biztos még egy júniusi közleményében azt írta, egy jogállamban elképzelhetetlen, hogy a pénzügyminiszter közérdekű adatokat titkoljon el, vagy azzal kérkedjen, hogy utasítást adott arra, az államháztartás hiányát ki se számolják.
Már a választások után történt, de szintén nagy port vert fel, amikor a Társaság a Szabadságjogokért perre ment, és első fokon nyert is a PM ellen, mert az nem volt hajlandó közölni, miből származik egy, a hiányadatok közt szereplő 100 milliárdos tétel. Ebben az esetben a minisztérium előbb üzleti titokra, majd arra hivatkozott, a 100 milliárdos összeg csak becslés.
Tarthatatlan hiánycélok
"Nem állítanám, hogy meghamisították az adatokat" - mondta az [origo]-nak Csaba László közgazdász, a Közép-Európai Egyetem tanára - "de rendre egy irányba, felfelé tértek el az előre bejelentettől". Csaba szerint lehet ugyan tévedni, de ha ezek a tévedések mind egy irányba mutatnak, akkor azt nehéz mással magyarázni, mint az adatközlő érdekeivel.
Hogy mennyire nagyokat tévedett a magyar kormány, arra jó példa, hogy 2004 májusában a konvergenciaprogram első változatában még az szerepelt, 2005-ben a költségvetés eredményszemléletű hiánya a GDP 3,6 százaléka lesz, majd a valós érték 7,5 százalék lett. 2005 decemberében a kormány úgy számolt, a 2006-os hiány 6,1 százalék lesz, és ma már tudjuk, az idei deficit meg fogja haladni a 10 százalékot.
A Pénzügyminisztérium szerint nem volt tudatos a hiányszámok alulbecslése. Az [origo] érdeklődésére a PM-ben azt emelték ki, hogy prognózisaik megalapozottsága jelentősen javult az elmúlt időszakban. 2005-ben például majdnem pontosan eltalálták a hiányt, idén pedig "szinte mindig jöttek" a havi prognózisok.
Ez az érvelés azonban nem állja meg a helyét, hiszen a 2006-os költségvetés hiányát januárban 1545 milliárd forintra tervezték, de most már 1759 milliárdnál jár a prognózis. Egy, a parlament előtt lévő törvénymódosítás pedig várhatóan még tovább emeli, 1921 milliárdra, igaz, ebben már benne van a Nemzeti Autópálya Rt.-től átvállalt hitel is.
Trükkök százai
Az autópálya-finanszírozás az egyik jellemző példája annak, hogyan próbálta a kormány a költségvetésen kívülre szervezni a kiadások egy részét, így téve átláthatatlanná a gazdálkodást. E tekintetben az elmúlt évek politikáját "nagyfokú kreativitás jellemezte" - mondta Csaba László. Hasonlóan nyilatkozott Ádám Zoltán, a Kopint-Datorg elemzője is. Mint mondta, az autópálya-építés átszervezése az NA Rt.-hez nem volt más, mint egy burkolt hitelfelvétel.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat végül úgy döntött, hiába került a finanszírozás az NA Rt.-hez, az autópálya költségeinek szerepelnie kell a statisztikában. Mivel a kísérlet nem sikerült, a kormány most beterjesztett módosító javaslatával visszateszi a sztrádapénzeket a költségvetésbe. A PM az elemzők véleményével szemben azt állítja, az autópálya-finanszírozástól nem lett átláthatatlan a költségvetés, hiszen közölték, mennyibe kerülnek a sztrádák, így ha valaki akarta, össze tudta adni az ismert számokkal.
A kormány a kiszervezéseken túl más módszerekkel is próbálkozott, például folyamatosan igyekezett elhalasztani a kifizetéseket. Ezek a halasztások azonban mára - mint az Hamecz István, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója egy interjúban elmondta - "óriás hólabdává" növekedtek, mert közben elmaradtak a takarékossági intézkedések.
A költségvetés pillanatnyi kisegítését szolgálta a 2004-es áfavisszatartás is, amikor a Pénzügymisztérium utasítására az APEH több tízezer vállalkozásnak nem utalta át a visszaigényelt forgalmi adót. Ádám Zoltán szerint ez a lépés azon túl, hogy súlyos károkat okozott, rendkívül veszélyes is: "Miféle ország az, ahol az állam nem tartja be a törvényeket?" - mondta az elemző.
Teljeskörűség és mérlegvalódiság
A költségvetés bizonytalanságai mögött Csaba László szerint az húzódik meg, hogy a kormányzat nem tartja be a számviteli alapelveket. Nem valósul meg a teljeskörűség elve, hiszen az Eurostat a nagy tagállamok nyomására megengedi, hogy bizonyos dolgok ne szerepeljenek a költségvetési statisztikákban, és Magyarország él is ezekkel a lehetőségekkel.
Nem valósul meg a mérlegvalódiság elve sem, hiszen a kormány például a privatizációs bevételekből finanszíroz napi kiadásokat. Szerinte sérül az átláthatóság elve is, mert az egyes kiadások évről évre máshol tűnnek fel a költségvetés fejezetei és sorai közt. Csaba azt mondja, fontos kérdés, hogy mekkora a deficit, de az átláthatatlanság a hiány mértékénél is súlyosabb gond.
A PM-ben határozottan tagadták az alapelvek megsértését. Arra hivatkoztak, hogy az Állami Számvevőszék nem állapított meg ilyen szabálytalanságot, márpedig ezt csak az ÁSZ mondhatja ki. A minisztérium emlékeztetett arra is, hogy az Eurostat is elfogadta a tavalyi költségvetésről írt jelentésüket.
Kovács Áron