Pletykákra alapoznak az elutazó romák

A mindennapi betevő és a gyerekek ruhája mellett villanybojlert és házimozit is szeretnének azok a mohácsi romák, akik a külföldre utazás gondolatával kacérkodnak. Leginkább munkát keresnének, de Svédországra inkább a hatalmas segélyekről szóló szóbeszéd miatt esett a választásuk. Hogy mi lesz velük, ha leszálltak a repülőről, azt nem tudják, ennek ellenére mind kimennének, ha tehetnék, mert - mint mondják - vesztenivalójuk nincs.

"Csak jobb lehet" - ebben mindenki egyetért abban a mohácsi utcában, ahonnan csütörtökön is 20 fő indult útnak munkáról és nagy szociális támogatásokról álmodva. "Én is mennék, de hát van egy nyomorék gyerekem, meg egy beteg, fogyatékos lányom, velük mit kezdjek?" - sopánkodik lepusztult, gondozatlan háza előtt ácsorgva a 68 éves Balogh Éva, akinek két lánya repült el Malmőbe a héten.

Míg az idős asszony hangosan sírva mutogatja unokái fényképét, akiket talán már sosem lát, egyik lánya, Balogh Ibolya is elmondja, hogy habozás nélkül elutazott volna, ha lett volna pénze útlevelet váltani és repülőjegyet venni 5 gyerekének. Ő gyerekei feje fölül volt kénytelen eladni a házát, mert nem volt pénze rezsire, most viszont az albérlet viszi el annak a 120 ezer forintnak a nagy részét, amit segélyekből és pótlékokból kap havonta a hétfős család.

Egy szívbeteg férfi is nekiindult volna már a világnak, ha lenne egy kis kezdő pénze. "Már azt is kértük a jegyzőtől, hogy hontalanítsanak, én azt is letagadom, hogy Magyarországon születtem, mert itt nem is vesznek emberszámba" - mondta. A leszázalékolt férfit már tavaly decemberben műteni kellett volna, a hivatalos értesítés szerint azonban "jelenlegi szociális helyzete miatt a már kijelölt műtéti időpontot halasztani kényszerültek". Feltehetőleg a műtétet azért halasztották el, mert nem lenne biztos lakhelye a lábadozás idején.

Se munka, se házimozi

A mohácsi romák szinte mind a kevés munkalehetőséget tartják a legnagyobb problémának, és a helyi cigány kisebbségi önkormányzat (CKÖ) szerint is a munkáért mennek Svédországba. Az [origo] érdeklődésére ugyanakkor többen mondták, hogy azért épp Svédország a céljuk, mert ott rengeteg segélyt és juttatást is remélnek, nem úgy, mint Angliában, ahova egyébként szabadon lehet menni dolgozni. Néhányan még az [origo] munkatársaitól is megkérdezték, szerintünk lesz-e nagyobb segély Magyarországon. Kovács István, a mohácsi kisebbségi önkormányzat elnöke viszont azt hangsúlyozta, hogy a romák nem több segélyt kérnek, hanem munkahelyeket: "adózó állampolgárok szeretnénk lenni" - mondta, hozzátéve, hogy jelenleg a mohácsi cigányság 80%-a munkanélküli.

Kovács Mirella, a mohácsi jegyző ezt azzal magyarázta, hogy az elmúlt években, az összes nagy foglalkoztató cég megszűnt a városban. Bár pontos adatot nem tudott, szerinte a városban körülbelül 14% a munkanélküliség, és - mint fogalmazott - ez természetesen a képzetlen, iskolázatlan munkaerőt érinti leginkább. A jegyző ugyanakkor kérdésünkre elmondta, hogy a jogosultak minden olyan ellátást megkapnak, ami a jogszabályok alapján jár, sőt, a város további kedvezményeket is ad. Mohács idén, összesen 273 millió forintot költ közmunkára és szociális juttatásokra, ami Kovács Mirella szerint nem kevés.

A segélyből élő romák szerint viszont az. Míg azonban a kisebbségi önkormányzati képviselők szerint Mohácson az embereknek néha éhezniük kell, mert a napi betevőre sem elég a pénzük, a megkérdezettek inkább egyéb szükségleteikre panaszkodnak. Többen mondták, hogy nem tudnak ruhát venni a gyerekeiknek, illetve, hogy nincs pénzük a rezsire, albérletre. Balogh Éva azt nehezményezte, hogy az önkormányzat ingyen megcsinálta a fürdőszobáját, de az áramot nem kötötték be és bojlert sem kapott, így most külön kell melegítenie a vizet.

Kerekesszékes fia a vonalas telefont is hiányolta, majd hozzátette: "Rokkantnyugdíjas vagyok, és szeretnék magamnak venni egy házimozit, de nem tudom megtenni, mert nincs akkora jövedelmem. Szóval, hogyha tehetném, én is elmennék innen".

Visnovitz Péter

Fotó: Hajdú D. András