Összevissza beszél a kormány a kórházbezárásról

Eltérő elképzelése van a kórházreformról az egészségügyi tárcának és az Államreform Bizottságnak. A kormányzati reformokért felelős testület azt állítja, hogy 2010-ig 35 olyan kórházat be kell zárni, amire nincs szükség. Az egészségügyi miniszter szerint viszont nem lesz kórházbezárás, csak átalakítás. Az Államreform Bizottság egészségügyért felelős tagja szerint a két eltérő nézet ütköztetéséből születik meg a jó megoldás.

A kórházak számát 2010-ig a jelenlegi 155-ről 120-ra kell csökkenteni - olvasható a többek között az egészségügyi reformért is felelős Államreform Bizottság honlapján. A magyar egészségügy reformja címet viselő munkaanyag szerint a magyar kórházstruktúra legfőbb problémája, hogy a kórházak nagy része túl kicsi, vagy pedig olyan nagy, hogy már nem lehet gazdaságosan fenntartani. Az Államreform Bizottság vezetője, Draskovics Tibor ezzel kapcsolatban az InfoRádiónak elmondta: a kevésbé szükséges kórházakat be kell zárni, a felszabaduló forrásokat pedig a jól működő intézményekre kell fordítani.

Repa Imre, a bizottság egészségügyi reformért felelős tagja - aki egyébként a Kaposi Mór kórház főigazgatója - az [origo]-nak elmondta: a 35 felesleges kórház között lesz olyan, amely idősek otthonává alakul át, néhány pedig valószínűleg teljesen megszűnik majd. Repa szerint bezárás lesz a sorsa például a Tolna megyei pincehelyi kórháznak, amelyet 1997-ben egyszer már sikertelenül próbáltak bezárni. Hozzátette: az érintett kórházakat még nem jelölték ki, ráadásul ez nem is az Államreform Bizottság dolga, a testület csak a koncepciót dolgozza ki, konkrétumok nélkül.

Molnár Lajos egészségügyi miniszter ezzel szemben a kórházreformról szóló tervezet ismertetésekor azt mondta: a reform várhatóan nem fog kórházbezárással járni, a miniszter szerint ugyanis a cél nem bezárás, hanem az átalakítás. A tárca sajtóosztályán hozzátették: nincs olyan kitűzött cél, hogy mennyire kell lefaragni a kórházak számát, a kórházak sorsáról egyébként sem a tárca, hanem a Regionális Egészségügyi Tanácsok (RET) döntenek. Repa a tárca és bizottság eltérő álláspontja kapcsán azt mondta: nem baj, hogy erről a kérdésről eltérően gondolkodnak, a két nézet ütköztetéséből születik meg a jó megoldás.

A minisztérium múlt héten ismertette a kórházreform részleteit. Kijelölték többek között azt a 31 védett kórházat, amelyek a jövőben a sürgősségi ellátás központjai lennének, valamint itt látnák majd el a súlyos és speciális betegségben szenvedőket is. A többi intézmény úgynevezett területi kórház lesz, azt azonban, hogy ezek mekkora ágyszámmal működhetnek majd, a kórházak fenntartóiból álló RET-ek döntik el. A törvénytervezet ugyanis régiónként határozza meg, hogy az egyes területeken hány ágy működhet. Ezek elosztásáról a RET-ek döntenek.

Szolnoki Andrea volt SZDSZ-es főpolgármester-helyettes, a Közép-Magyarországi Regionális Egészségügyi Tanács (RET) elnöke egyelőre nem kívánt részleteket elárulni arról, hogy mivel a járhat a reform a fővárosban. Szolnoki az [origo]-nak csak annyit mondott, hogy a fővárosban elkerülhetetlenek lesznek a kórház-összevonások. A Szent István és a Szent László Kórházat még az idén összevonhatják, valamint elképzelhető a János és a Kútvölgyi kórház összevonása is.

Szabó András