Sólyom László sürgetőnek tartja az október 23-án történt rendőri túlkapások jogállami kivizsgálását. A nyilatkozatban bírálta a budapesti rendőrfőkapitányt, aki szerinte "olyan hangot használt október 23-a után, amely a Kádár-rendszer hangja", és amilyet az elnök 16 éve nem hallott. "Nyugalomra van szükség, de ennek nem a félelem némaságán, hanem a bizalmon kell alapulnia" - mondta az interjúban a köztársaság elnöke.
Az újságírók feltették a kérdést az elnöknek, nem bizonytalanodott-e el, amikor néhány órával az első, a morális válságot kimondó, és lényegében a miniszterelnök lemondását sürgető beszédét követően megostromolták az MTV-t. Sólyom László szerint "abszurd feltételezés, hogy a kettő között bármilyen kapcsolat lehet". Megismételte korábbi nyilatkozatát, miszerint "ezek az emberek bűnözők". Arra a kérdésre, hogy miért nem mondta az embereknek, hogy menjenek haza, úgy válaszolt: "nem lehet kétségbe vonni, hogy vannak, voltak békés tüntetők országszerte, akik valóban azért mentek az utcára, hogy a felháborodásuknak az alkotmányos lehetőségek keretében hangot adjanak". "Az ő jogaikat az államnak garantálnia kell" - tette hozzá.
A parlament normális működésének helyreállítását szorgalmazta az elnök, aki szerint az, hogy az ellenzék napi gyakorlattá teszi az ülésteremből való kivonulást, mindkét oldalt megfosztja ettől a kivételes intézménytől.
Saját szerepéről Sólyom azt mondta, hogy figyel a visszhangra is, "de csak akkor, ha érveket is tartalmaz", továbbá hogy "az elnöki válságkezelés módját" hosszú cikkben méltatta egy mértékadó német lap, és két "alapvető" európai intézmény vezetője is kifejezte egyetértését.
"Az elnök nem minden egyes pillanatban áll középen, hanem elveket képviselve szólal meg" - hangsúlyozza Sólyom László, aki szerint a politika irracionális térbe került. "A válság összeforrt a megosztottsággal. A megosztottság már az emberek józan eszét veszi el, és megszüntetése azért is nagyon nehéz, mert a szembenállás intézményesült" - jelentette ki a köztársasági elnök.
Az interjú készítői megkérdezték az elnöktől, miért nem vett részt október 23-án az 1956-os emlékmű felavatásán, ahol a kormányfő viszont megjelent. Sólyom László elmondta, hogy ő csak a köztársasági őrezred kérésének tett eleget, amely azt ajánlotta az öt legmagasabb rangú közjogi méltóságnak, hogy biztonsági okból ne menjenek el a szoboravatásra.
Az újságírók ellenvetésére, hogy egy nappal korábban viszont részt vett a Rákóczi Szövetség fáklyás menetén, ahol szidalmazták a kormányt és a miniszterelnököt, Sólyom László közölte: korábban ígéretet kapott a szövetségtől, hogy a megmozduláson "semmilyen aktuálpolitikai megnyilvánulásra nem kerül sor". Beszámolója szerint ez így is történt, míg egy másik szervezetből kiabálók nem csatlakoztak a menethez. "Ha a menet élén haladva tudtam volna, mit kiabálnak hátrább, azonnal kiálltam volna" - jelentette ki a lapnak a köztársasági elnök.