Szerda este közzétették az idei felvételi ponthatárokat, és úgy tűnik, nem tört meg a trend: továbbra is az elmúlt évek slágerszakká váló helyein lettek a legmagasabbak a ponthatárok. Az oktatási minisztérium felsőoktatási szakállamtitkára, Manherz Károly csütörtöki tájékoztatóján azt emelte ki, hogy alacsonyabbak az idei felsőoktatási felvételi ponthatárok, mint tavaly.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a tavalyi 35 helyett idén négy szakon kellett a bejutási határt az elérhető maximális pontszámnál, 144 pontnál meghúzni. Szerinte nyugodt felvételi időszakot zárnak le, és egy átlagos felkészültségű, középszintű érettségit tett diáknak jó esélyei voltak a bejutásra.
A korábbi évekhez képest kevesebb diákot vehettek fel bölcsész szakokra, pedig a jelentkezők száma nagyon magas volt. Egy EU-s ajánlás szerint azonban a természettudományokkal foglalkozó karokon, az informatika szakokon és a műszaki területeken kell a hallgatók arányát növelni.
Az orvosi, a gazdasági vagy éppen a jogi szakokon továbbra is magasak maradtak a ponthatárok. Bizonyos egyetemeken még magasabbra is került a léc 2005-höz képest.
Magasra tett léc
A budapesti Semmelweis Egyetemen például tavaly még 135 pont kellett a bejutáshoz az orvosi szakra, most pedig 138 lett az alsó határ. Tavaly a Budapesti Corvinus Egyetemen a közgazdász-gazdálkodó szakhoz 136 pontot kellett elérni, most a gazdálkodás és menedzsment szakra 140 pont alatti jelentkező labdába sem rúghat.
A mindig is népszerű ELTE-pszichológiára tavaly 138 pontra volt szükség, most ennél is magasabbra, 140-re került a léc. Igaz, eközben több műszaki tárgynál is csökkentek a ponthatárok. A Budapesti Műszaki Egyetemen például 2005-ben a műszaki menedzser szakra még 134 pontot kellett gyűjteni, most pedig ha valaki elért 105-öt, már be is jutott.
102 pontos énekes
Kiemelkedően magas, 144 ponttal lehet csak bejutni az ELTE-n kommunikációra, csakúgy, mint a pesti bölcsészkaron a szerb szakra (szintén 144). Aki a rendőrtisztire jelentkezett, az 125 ponttal már boldog lehet a bűnügyi igazgatási szakon, míg a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem katonai vezetői szakán 118, a had- és biztonságtechnikai szakon pedig már 84 pont is elég a bejutáshoz.
Színészetet tanulhat a jelentkező, ha elérte a színművészetin a 120 pontot, ugyanitt, ugyanennyi kell a televíziós műsorvezető szak elkezdéséhez. A Képzőművészeti Egyetemen festő szakra 98, míg szobrász szakra 90 pont kell idén a bejutáshoz, az iparművészetin szintén 90 szükséges a formatervező szak elkezdéséhez. A Táncművészeti Főiskolán 120 pont boldog birtokosaént kezdheti meg a jelentkező idén a balettművészi tanulmányait, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen pedig 102 pontot kellett teljesíteni a felvételin azoknak, akik operaénekesnek kívánnak tanulni az intézményben.
A legtöbben, közel 17 300-an egyébként gazdasági területen tanulnak tovább, ezt követi a műszaki képzés, majd a bölcsészettudomány. Az utolsó területet a sorban hitéleti tanulmányok jelentik, idén mindössze 37-en fognak ilyen képzésbe.
SMS-t is küldtek
A ponthatárokat az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapján tették közzé, de azt, aki a felvételi jelentkezési lapján megadta mobilszámát, SMS-ben is értesítették arról, hogy melyik intézménybe, milyen szakra vették - vagy éppen nem vették - fel. Előfordulhat az is, hogy egy meghirdetett szak mégsem indul, mert nem volt elég jelentkező. Erről szintén sms-t küld az OFIK az érintetteknek.
Akik egyetlen helyre sem jutottak be idén, azok a pótfelvételi eljárásra figyelmeztető üzenetet is kapnak. A pótfelvételis helyeket már július 27-én közölni fogják. Bár az sms-értesítő tájékoztat először személyre szólóan, a felvételi döntés csak akkor válik hivatalossá, amikor az adott felsőoktatási intézmény erről levélben értesítést küld. Addig is böngéssze a következő oldalakat, ahol bemutatjuk, hogy a főbb területeken miként alakult egyes szakok esetén a ponthatár!