"A tippem az, hogy figyeljék Magyarországot. Elég furcsa és aggasztó dolgok kezdenek ott történni" - szólt tavaly decemberben, John Simpson, a BBC neves külpolitikai szerkesztőjének baljós előrejelzése a 2007-es évre.
Simpson írásában aláhúzta, hogy a világ eseményeire vonatkozó jóslatai inkább megérzések, és sokszor téved. A mostani kordonbontást vélhetően nem tartja elég aggasztónak, mert a BBC és a nemzetközi média ingerküszöbét nem lépte át a hír, legalábbis a hírügynökségi jelentéseket egyelőre nem közölték.
Charles Gati elítéli a kordonbontókat
Élesen fogalmazott viszont Charles Gati, a washingtoni Johns Hopkins Egyetem magyar származású politológusprofesszora. Az MTI-nek azt mondta, hogy "ez erőszakos lépés, amely megkérdőjelezi a parlamentáris demokrácia alapszabályait", hozzátéve, hogy az Egyesült Államokban a kongresszus tagjai nem vesznek részt polgári engedetlenséginek mondott akciókban.
"A parlamenti demokrácia azon alapul, hogy az ország választott képviselői a parlamentben döntik el, mi a jó és mi a rossz az országnak" - hangsúlyozta a Kelet-Európa-szakértő. Szerinte ezt az elvet tavaly ősszel Budapesten egy kisebbség meg akarta változtatni, és a kormány elhatározta, hogy megvédi a parlament fenségét.
"Úgy látszik, egyes politikai erők nem tudják megszokni, hogy a rendszerváltás 1989-90-ben lezajlott, és Magyarország Európa része, nem a balkáni csatározások színtere" - tette hozzá. Véleménye szerint, ha rendőri kerítéseket el lehet vinni, akkor ettől már csak egy lépésnyire van az, hogy rendőröket le lehessen lőni.
"Európában nem történt ehhez hasonló"
Jean-Yves Camus, a párizsi Stratégiai és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (IRIS) kutatója az MTI-nek úgy fogalmazott, hogy "a II. világháború utáni európai történelemben nem történt ahhoz hasonló, ami péntek délelőtt a Kossuth téren".
A legnagyobb ellenzéki párt célja a tavaly őszi tüntetéssorozatok újraindítása lehet, hogy így növelje a nyomást a kormányra és követelje annak lemondását. Nehéz lenne viszont megmondani, hogy akciójuk messzebb mehet-e egy polgári engedetlenségi mozgalomnál - vélte a francia politológus.
Camus szerint sem Franciaországban, sem Nagy-Britanniában soha nem volt még arra példa, hogy polgári engedetlenségi mozgalmat parlamenti képviselők kezdeményezzenek. A Fidesz akciója csak akkor értelmezhető akként, ha a lakosság is ténylegesen részt vesz majd benne - mondta a kutató.