Eldőlt: közszereplők az egyházi vezetők

Közszereplőnek minősülnek az egyházi vezetők, így megismerhetők a rájuk vonatkozó állambiztonsági iratok - mondta ki a bíróság a perben, amelyet az [origo] indított. A döntés nem jogerős, az alperesek együtt döntenek arról, hogy fellebbeznek-e.

Csütörtökön véget ért az a próbaper, amelyet az [origo] (pontosabban akkori munkatársunk, Kozák Dániel) azért indított, hogy elérje: legyenek megismerhetők az egyházi vezetőkkel kapcsolatos, a múlt rendszerre vonatkozó állambiztonsági iratok. A bíróság kimondta, hogy az egyházak érintett vezetői közszereplőnek minősülnek, így a levéltárnak ki kell adnia az aktáikat. Az ítélet nem jogerős, 15 napon belül lehet fellebbezni a döntés ellen.

A bíróság szerint az egyházi vezetők, miközben erkölcsi-vallási kérdésekben állást foglalnak, formálják az emberek politikai véleményalkotását is, hiszen ezeknek lehet politikai olvasatuk. Példaként említették a katolikus püspöki konferencia egyes körleveleit, illetve azt, ahogy az egyházi iskolák kérdésében is megnyilatkoztak az egyházak.

Pataki Árpád bíró az ítélet indoklását ismertetve azt mondta, hogy ezt természetesen vallási vezetőknek felróni nem lehet, viszont el kell ismerni, hogy alkalmasak politikai véleményformálásra. A bíró megemlítette azt is, hogy az egyik alperes, Frenkl Róbert, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője egy politikai párt listáján is szerepelt az 1994-es választáson is, vagyis egyértelműen politikai szerepet vállalt.

Bár Frenkl Róbert munkatársunknak azt mondta, közösen fognak egyeztetni arról, fellebbeznek-e. A három katolikus egyházi vezető jogi képviselője viszont azt nyilatkozta az ítélethirdetést követően, hogy még konzultál erről a megbízóival, de feltehetően az ítélőtáblához fordulnak.

Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója jogi képviselője, Egri Oszkár útján már jelezte: várhatóan fellebbezni fog, mert továbbra is vitatja, hogy közszereplőnek minősülne. Egri szerint Zoltai évekkel korábban már átvilágíttatta magát, s az a vizsgálat akkor számára kedvező eredménnyel zárult. Jogi képviselője azt hangsúlyozta, hogy nem az átvilágítás ellen tiltakoznak, hanem az ellen, hogy Zoltai Gusztávra igaz volna, hogy feladatszerűen befolyásolja a politikai közéletet.

Nemcsak a történész kutathatna

Ungáry Krisztián történész korábban több katolikus egyházi vezetőről állította azt, hogy kapcsolatban álltak az előző rendszer állambiztonsági hatóságaival, erről több írást is publikált. Az [origo]-nak a csütörtökön született ítéletre reagálva azt mondta, eleve gyerekesnek tartja, hogy az egyértelműen közszereplést vállaló egyházi vezetők néha úgy tesznek, mintha nem lennének azok.

A történészeknek eddig is volt kutatási engedélyük ezekre az aktákra nézve is, azonban ha ez a döntés jogerőssé válna, akkor ezután bárki bemehetne a levéltárba kikérni az adatokat, ha pedig nem adják ki neki, akkor mehetne a bíróságra. Szerinte ezért volt helyes elindítani ezt a pert. "Hosszú távon ennek az lesz a hatása, hogy az egyháziak sokkal veszélyeztetettebbnek érzik majd magukat, és lépéskényszerbe kerülnek: maguknak kell kiállni, és elmondani az igazságot" - vélte. Hozzátette ugyanakkor, hogy az nem valószínű, hogy ennek eredményeként máról holnapra újabb listák készülhetnének azokról, akik együttműködtek az állambiztonsági szervekkel.

Az [origo] 2005 őszén fordult az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárához, hogy betekinthessen a négy nagy történelmi egyház vezetőire vonatkozó anyagokba. A katolikus, evangélikus és zsidó egyházi vezetők azonban kijelentették: nem tartják magukat közszereplőnek, és ezzel meg tudták akadályozni a rájuk vonatkozó levéltári adatok megismerését. A közszereplők aktái ugyanis nyilvánosak, azonban ha az érintett úgy nyilatkozik, hogy nem tartja magát annak, akkor a levéltár nem adhatja ki az adatokat.

Sok emberre hatnak

Egyedül a református egyház vezetőjéről, Bölcskei Gusztávról derülhetett ki, hogy nem állt kapcsolatban a pártállami rendszer állambiztonsági szerveivel, mert ő közszereplőnek tartotta magát. Zoltai Gusztávnak, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége ügyvezető igazgatójának, a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia részéről Seregély István elnöknek, Bosák Nándor alelnöknek és dr. Veres András titkárnak, valamint dr. Frenkl Róbertnek, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelőjének múltja azonban így titkos maradt.

A per során az [origo] beszédekkel, írásokkal próbálta bizonyítani, hogy az érintett vallási vezetők sok emberre hatást gyakorolhattak valamilyen, a nyilvánosságot foglalkoztató ügyben. Az egyházi vezetők viszont arra hivatkoztak, hogy a törvényi definíció szerint a közszereplő feladatszerűen formálja az állampolgárok politikai véleményét, nézeteit, márpedig ez róluk nem mondható el.

2005 októberében az Alkotmánybíróság még a kihirdetése előtt megsemmisítette a tavasszal elfogadott ügynöktörvényt, pedig ez megszüntette volna az adatok titkosságát az ügynökök, a hálózati személyek és a hivatásos alkalmazottak esetén. Így jelenleg is csak a - saját bevallásuktól függően - közszereplőnek minősülő személyek adatait ismerheti meg bárki.