Visszadobták Demszky hangosítási rendeletét

Visszadobták az alkotmánybírák a fővárosi önkormányzatnak azt a rendeletét, amely szerint az önkormányzat külön engedélye kell ahhoz, hogy egy rendezvényen kihangosító berendezéseket vagy színpadot állítsanak fel. A testület szerint ezek nélkülözhetetlenek egyes rendezvényeknél, így az új szabály az emberek gyülekezési jogát korlátozta volna.

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Fővárosi Önkormányzat azt a rendeletmódosítását, amellyel engedélyhez kötötték volna, ha valaki egy politikai rendezvényen építményt vagy valamilyen berendezést akar felállítani.

Tavaly október 26-án - vagyis az október 23-i zavargás után pár nappal - módosították a közterületek használatára vonatkozó rendeletet. Ennek értelmében az önkormányzat dönt arról, megengedi-e a kihangosító berendezések, színpad vagy más építmény felállítását. Erre még olyan rendezvényeknél is az önkormányzatnak kellett volna rábólintania, amelyek a gyülekezési törvény hatálya alá tartoznak.

A jogszabály-módosítást a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezet novemberben az Alkotmánybíróság előtt megtámadta, a testület pedig osztotta a jogvédők álláspontját, és alkotmányellenessége miatt megsemmisítette a rendeletet. Az alkotmánybírák közleményükben a mindenkit megillető gyülekezési jog fontosságát hangsúlyozták, amelyhez a testület szerint nélkülözhetetlenek ezek a külön engedélyhez kötött eszközök.

"Azaz a gyülekezés joga - különösen nagyobb létszámú rendezvény esetén - nem gyakorolható rendeltetésszerűen építmények, berendezések, például színpad, hangosítás, kivetítők nélkül" - olvasható a közleményben. A rendelet korlátozta volna a gyülekezési jogot, az alkotmánybírák döntése szerint az önkormányzatnak semmilyen szabályozási joga nincs ezzel az alkotmányos alapjoggal kapcsolatban.

A visszaéléseket akarták megakadályozni

A főváros tudomásul veszi, hogy a gyülekezési jog és szólásszabadság az önkormányzat által nem korlátozható körébe tartoznak - olvasható abban a közleményben, amellyel a Főpolgármesteri Hivatal az alkotmánybírósági döntésre reagált. Magyarázatuk szerint a rendeletmódosítással a joggal való visszaélést akarták megakadályozni, ezek után viszont világos, hogy kérdést kizárólag az Országgyűlés rendezheti. A szabálymódosításra ugyanis a hivatal szerint továbbra is szükség van, mert jelenleg "bárki engedély nélkül építhet bármekkora építményt, ha tevékenységét politikai rendezvényként határozza meg".

Mint arról az [origo] tavaly októberben beszámolt, a rendelet módosítása komoly vitát váltott ki a frissen megalakult Fővárosi Közgyűlésben, az ellenzék azzal vádolta a főpolgármestert, hogy demokráciaellenes az indítványa.

A Fidesz sajtótájékoztatóval reagált a határozatra. Szijjártó Péter, az ellenzéki párt szóvivője többek között azt mondta: a döntéssel az Alkotmánybíróság a kormányzati önkény ellen lépett fel. A politikus szerint az Alkotmánybíróság határozatának az az üzente, hogy antidemokratikus, hogy a kormánykoalíció megpróbálja elhallgattatni a vele szemben kritikus véleményeket. Szijjártó hozzátette: Gyurcsány Ferenc kormányának meg kell értenie, hogy egy demokráciában nem lehet korlátozni az alkotmányos jogokat, ez azt is jelenti, hogy a kordonnak nincs helye a Kossuth téren.

[origo]/MTI