A kultúra függetlenségét féltik rádiósok

Nyílt levélben tiltakozik csaknem 200 hazai értelmiségi az ellen a terv ellen, hogy megszűnjön a Magyar Rádió önálló művészeti főszerkesztősége. A tiltakozók a döntés felülvizsgálatára kérik a közszolgálati médium vezetését, a Magyar Rádió szerint viszont "fontos, ám alaptalan" az aggodalom.

Eltűnhet a magyar kultúra szellemi műhelye és ezzel együtt a szellemi élet egészét figyelemmel kísérő, annak értékeit közvetítő, új alkotásokat inspiráló fóruma is - írja nyílt levelében az a majd 200 hazai értelmiségi, aki a Magyar Rádió önálló művészeti főszerkesztőségének a politikai főadóba, a Kossuth Rádióba való beolvasztása ellen emelte fel a hangját.

A tervek szerint ezt az összevonást március 1-jén hajtanák végre. A tiltakozó levél aláírói szerint ezzel veszélybe kerül a kortárs irodalom és a művészetek egyik utolsó fóruma, valamint a közszolgálatiság is. Mint fogalmaznak, egy értékközpontú, nagy hagyományú, önállóságát éppen a rendszerváltás után megteremtő szakmai közösség tudatos szétverése kezdődött meg a rádiónál.

Az MTI értesülése szerint levéllel fordult az ügyben a közszolgálati médiumot felügyelő közalapítvány kuratóriumához a művészeti főszerkesztőség három tucat munkatársa is. Ők egyebek mellett azt írják, "szakmailag mélységesen elhibázottnak" tartják az összevonást és a művészeti főszerkesztőségnek "egy alapvetően politikai adó alá rendelését".

"Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a menedzsment felszámolásunkat és beolvasztásunkat hallgatottsági adatokkal indokolja" - áll a levélben, amelyben arra kérik a kuratórium tagjait, "felelősségük tudatában akadályozzák meg a végiggondolatlan és szakmaiatlan, a művészeti terület autonómiáját megszüntető terv végrehajtását".

Gellért Kis Gábor, a kuratórium elnöke erre válaszul azt mondta, "teljesen érthető" a munkatársak reflexiója, ám ő azt gondolja, nem a jelenlegi rend fenntartása az egyetlen lehetőség arra, hogy a Magyar Rádió a jövőben is eljuttassa hallgatóihoz a most közvetített értékeket.

"A Magyar Rádió irodalmi, művészeti szerepvállalását féltő művészek, műsorkészítők aggodalma fontos, ám alaptalan" - áll Borbély-Urquhart Julianna, a rádió kommunikációs igazgatójának közleményében is. Ő azt hangsúlyozta, hogy az irodalmi és művészeti műsorokat ugyanazok készítik majd, akik eddig, a szervezeti egység átnevezése pedig "a hallgatók számára aligha fog érzékelhető változást jelenteni".

A kommunikációs igazgató emlékeztetett arra, hogy a részvénytársaság működése egyszerre kell hogy megfeleljen a tartalmi minőség és a gazdálkodási hatékonyság kívánalmainak. Közleménye szerint a megújuló Magyar Rádió a jövőben is "a szellemi élet egészét figyelemmel kísérő, azt érvényesen bemutató, annak értékeit közvetítő és nem utolsósorban új alkotásokat inspiráló, létrehozó fóruma" marad.