"A védekezési stratégia része az együttműködés, ha nem tesszük meg, az frusztrálja a hatóságokat" - indokolta az [origo]-nak Jano Christopher, a móri rablással és a postásgyilkossággal összefüggésbe hozott N. László védője azt, hogy a férfi miért mondta meg a rendőrségnek, hol találják a Móron használt fegyvereket. Az ügyvéd nem kívánt válaszolni arra a kérdésre, hogy a férfi miért rejtegette közel öt éven keresztül ezeket.
Németh Zsolt kriminológus, a Rendőrtiszti Főiskola oktatója viszont egyszerűen érthetetlennek tartja, hogy a férfi miért tartotta otthon a gyilkos fegyvereket, miközben tudta, hogy az komoly veszélyt jelent rá. A kriminológus szerint lehet, hogy a férfi az élet többi területén nem volt sikeres, és ezért erre a tettére büszkére lehetett. Talán azt gondolta, hogy ha később eldicsekedne vele, csak a fegyverek mutogatásával tudná bizonyítani, hogy ott volt Móron - mondta Horváth.
A korábban börtönőrként is dolgozó N. Lászlót, aki eredetileg a veszprémi postásgyilkosság kapcsán került a rendőrség látkörébe, múlt pénteken vette őrizetbe a rendőrség. A férfin keresztül jutottak el a nyomozók a 34 éves, korábban szobafestőként dolgozó W. Róberthez, akit ugyancsak őrizetbe vettek pénteken.
Azt, hogy a két férfi lehet a móri rablás igazi tettese a nyomozók szerint a fegyverek mellett más is bizonyítja. Szerdai sajtótájékoztatójukon elmondták: a bank ajtaján megtalálták W. Róbert ujjlenyomatát, illetve rábukkantak olyan cipőre is, amelynek lenyomata azonos azzal, amit a móri bankfiókban találtak. Bizonyítékként említették azt is, hogy a rablás idején N. László Móron használta a mobiltelefonját. A rendőrség ez alapján gyanítja, hogy W. Róbert volt, aki a 2002-es nyolc áldozatot követelő rablás során az Erste Bank ajtajában állva elküldte a postafiókhoz érkezőket, N. László pedig, aki lelőtte a bankban tartózkodókat.
Jano Christopher, N. László ügyvédje szerint a rendőrség egyelőre egy elméletet állított fel, amit még tisztázni kell. Ennek pedig egyelőre ellentmond a férfi vallomása, N. László ugyanis, az ügyvéd szerint továbbra is állítja: vér nem tapad a kezéhez. Az ügyvéd hozzátette: a férfi nem lett volna köteles vallomást tenni, ezt azért tette meg, hogy a rendőrség ne tőle függetlenül vonjon le következtetéseket.
Az MTV Híradója arról számolt be, hogy közvetlenül a móri bankrablás után negyed órával a rendőrök gyorshajtás miatt megállították a tetteseket. A Híradó szerint N. László állította vallomásában, hogy egy közlekedési rendőr az adatait is felírta, de később elengedték őket. A férfi ügyvédje erre mindössze annyit mondott az [origo]-nak, hogy meg kell vizsgálni, hogy valóban történt-e ilyen. Horváczy Emese, az NNI sajtóreferense ezt firtató kérdésünkre elmondta: mivel a két férfi vallomásában ellentmondások vannak, erre egyelőre nem kívánnak reagálni.
A nyomozók szerint egyre nagyobb tehát a valószínűsége annak, hogy a nyolc áldozatot követelő móri vérengzést nem a jogerősen, tényleges életfogytiglanra ítélt Kaiser Ede, illetve Hajdú László követte el. Bolcsik Zoltán, az NNI igazgatója szerint mivel jogerős ítélet született az ügyben, egyelőre csak annyi állítható, hogy a bűncselekménynek más szereposztása is elképzelhető. Az új fejlemények miatt Kaiser Ede ügyvédje, Dezső Antal csütörtökön nyújtotta be a perújítási indítványt.
Szabó András