Nagyságrendileg 250 km autópályát vagy akár 10-15 új négysávos Duna-hidat lehetne építeni abból a pénzből, amibe a négyes metró végül kerülni fog, ha a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) jóslata valóra válik - mondta az [origo]-nak Dr. Vörös Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem Út- és Vasútépítési Tanszékének docense. A városházán nem mondtak végleges számot arról, hogy mennyibe fog kerülni, ehelyett türelmet kértek, mivel még csak most készül a költségeket véglegesítő tanulmány. A VEKE szerint azonban felszíni beruházásokkal és a vonal második szakaszának megépítésével lassan az 500 milliárd forintot is túllépi a beruházás.
A végleges árat azért nem lehet tudni, mert még nem dőlt el, hogy a metróépítéshez kapcsolódó felszíni beruházásokból mennyit lehet megvalósítani - magyarázta a bizonytalanságot a Főpolgármesteri Hivatal sajtóosztálya. A fővárosi költségvetés múlt heti bemutatóján Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes kitért a válasz elől, amikor újságírók azt kérdezték, tudja-e már a főváros, pontosan mennyibe fog kerülni a 4-es metró. A hivatal azzal magyarázza ezt, hogy a kérdéses beruházások attól függnek, hogy az Európai Unió kohéziós alapjából mennyi pénzt kapunk.
"A cél az, hogy minél több felszíni beruházást lehessen betenni a projektbe, de ezek már nem a kiásott gödrök betemetéséről és leaszfaltozásáról szólnak, hanem arról, hogy kényelmesebben és gyorsabban lehessen eljutni a metróhoz, illetve hogy új városközpontokat, a XXI. századnak megfelelő közlekedési csomópontokat szeretne építeni a Fővárosi Önkormányzat" - mondta Hidas Judit sajtóreferens. Vagyis - a főváros szerint - az új állomások egész környékének rendbetétele, felújítása, fejlesztése is cél. Ez az Etele tér esetében például egy modern, a BKV-buszok, villamosok, távolsági buszok és a vasút számára is használható csomópont és egy P+R parkolót jelentene - tette hozzá a sajtóreferens.
A városvezetés szerint ezek nélkül is megépíthető lenne a metró, de a felszíni beruházásokat a nagy építkezéssel együtt érdemes megcsinálni, hogy egy-egy területet ne kelljen később újra lezárni. Vitézy Dávid, a VEKE szóvivője szerint ugyanakkor a költségek felszíni beruházások nélküli kalkulációját is alábecsülték, és ha az EU nem ad elég pénzt, a főváros az alapberuházásra sem tudja majd előteremteni a szükséges önrészt. "A DBR Metró Projekt Igazgatóság tudomásunk szerint már most lekötötte a metró első szakaszára kalkulált 240 milliárdot, pedig hol van még a beruházás vége?" - jegyezte meg a szóvivő.
Röpködő milliárdok
A négyes metró építése körül mostanra valóságos számháború alakult ki. Horváth Éva, a beruházást koordináló DBR Metró Projekt Igazgatóság sajtóreferense szerint kilenc éve még csak 151,1 milliárd forintra tervezték a Kelenföldi pályaudvar és a Keleti pályaudvar közötti 10 állomásos szakaszt, de ez az összeg a beruházás 2004-es újraélesztéséig, az inflációval 233,5 milliárdra, 2006-ban pedig a második, Bosnyák térig meghosszabbított szakasz építési költségeivel 340 milliárdra emelkedett. "A költségnövekedés oka egyrészt az, hogy a beruházást '98-ban leállította az Orbán-kormány és ez a leállás már önmagában több tízmilliárdos veszteséget okozott" - tette hozzá Czuk Dóra, a Fővárosi Önkormányzat sajtófőnöke. A licit azonban itt nem áll meg, Vitézy Dávid ugyanis már 370 milliárdról hallott.
Ez az összeg pedig csak az alapberuházást (alagutak, állomások, járművek, üzemeltetési eszközök stb.) tartalmazza, a még bizonytalan felszíni beruházásokkal együtt, a számla vége sokak szerint 400-500 milliárdra is felkúszhat. Ráadásul az uniós támogatás nagysága is egyre bizonytalanabbá válik, mivel az nagyban függ a beruházás gazdaságossági mutatóitól - mondta Vitézy. Ezeket az adatokat pedig épp most számolja újra a főváros, miután a VEKE tanulmányában azt állította, hogy a korábbi gazdaságossági várakozások számai nem a valóságot tükrözik. Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke szerint szervezetük évekkel ezelőtt figyelmeztetett arra, hogy az új metró nem lesz elég gazdaságos.
Váratlan eseményeken elúszó pénz
Miközben több szervezet is felemeli a hangját a szerintük látványosan megugró költségek és a feleslegesen pazarló metróprojekt ellen, a Főpolgármesteri Hivatal sajtóosztályán az égbe szökő kiadásokat azzal magyarázzák, hogy a majd tízéves számításokat az infláció erősen megtépázta, illetve hogy az eredeti számokban csak a metró első szakaszának költségei szerepeltek. Vitézy Dávid, a VEKE szóvivője ugyanakkor az [origo]-nak azt mondta, szerinte az előre tervezettnél drágábban kötötték meg a szerződéseket, a beruházásokat pedig szakszerűtlenül készítették elő, és az emiatt szükséges, utólagos áttervezéseknek köszönhetően is dagad a négyes metró építési költsége.
Utólagos változtatás pedig bőven volt, hiszen a Gellért téren például csak a munkálatok megkezdése után fedezték fel, hogy a Gellért Szálló egyik vízkifolyó aknája éppen az állomást keresztezné. Igaz, a főváros szerint itt semmilyen vállalkozói többletfizetési igényt nem fogadtak el.
Kellett változtatni például a Fővám téri terveken is, ott a kettes villamos - Vitézy szerint feleslegesen megtartott - aluljárója volt útban a metróaluljárónak, és ezért kellett egy 2 milliárddal drágább tervet elfogadni. A Rákóczi téren néhány védett platánfa megóvása érdekében kellett - a környezetvédelmi hatóság előírására - megváltoztatni az építési módszert és szűkebbre szabni a megállót, az Etele térnél pedig egy állítólag megoldhatatlan telekvita miatt kellett az alagútfúró pajzs indítóaknáját 40 méterrel hátrébb tenni.
Vitézy szerint az ilyen változtatások komoly milliárdokat fognak jelenteni a beruházás végére, annál is inkább, mert tudomása szerint már maga a szerződésmódosítás is pénzbe kerül. Czuk Dóra ugyanakkor az [origo]-nak azt mondta, a változtatások miatt semmilyen kötbért vagy díjat nem fizettek a kivitelezőknek.
A Főpolgármesteri Hivatal szerint egyébként ezek a változtatások váratlan, előre nem tervezhető események miatt történtek, amelyekkel egyetlen kivitelező sem tud számolni. "Nem csak nálunk, hanem a világ számos országában hasonló problémák adódnak a metróépítések kapcsán" - hangsúlyozta Czuk Dóra. Ezt alátámasztja a Világbank Demszky Gábornak 1997-ben írt levele is, amely nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva már 10 éve figyelmeztette a főpolgármestert, hogy "egy ilyen nagyberuházás kivitelezésének megpályáztatása előtt mindig részletes mérnöki vizsgálatokat kell elvégezni", különben - mint azt világszerte elúszó metróköltségvetések mutatják - könnyen hatalmas túlköltekezésbe torkollhat a beruházás.
Visnovitz Péter