Kamionokban sínylődnek a húsvéti bárányok

Hiába tiltakoztak ellene szőrmébe burkolózva évekkel ezelőtt, hiába léptünk be az EU-ba, az állatvédők szerint még mindig összezsúfolva, átforrósodott kamionokban szállítják a húsvéti bárányokat. Sőt, állításuk szerint a helyzet romlott az utóbbi időben, mivel a határokon már nem ellenőrzik az állatok szállításának körülményeit. Egy kamionos szerint azonban nem csak a fuvarozók tehetnek a helyzetről.

Az állatvédők szerint a bárányok még mindig gyakran átforrósodott, zsúfolt kocsikban, étlen-szomjan teszik meg az olasz vágóhidakig vezető utat. A helyzet ellen a civilek több éve tiltakoznak, de szerintük a szigorú uniós előírásokkal sem tették elviselhetőbbé az állatok számára a többszáz kilométeres utakat. Ez vonatkozik azokra a jórészt még szopós bárányokra is, amelyeket a húsvét előtti két hétben tömegesen szállítanak Olaszországba. A kamionok általában Lengyelországból vagy Romániából indulnak, bár Magyarország is 800 ezer bárányt exportál, többségét húsvét előtt.

Maróti Lajos, a rédicsi határátkelő közelében található állatpihentető telep műszaki vezetője az [origo]-nak azt mondta, hogy a kamionokban négy szintet alakítanak ki a bárányoknak, hogy így maximálisan kihasználják a rakodóteret. Ezért ha a kamionban van is légkondícionáló - ami egyébként kötelező -, az állatok már annyira összezsúfolódnak, hogy a levegőt nem lehet a megfelelő szintre hűteni és frissíteni, így az állatok elviselhetetlen körülmények között utaznak.

Bár az uniós szabályok szerint a kamionokban vízcsapokat is fel kell szerelni, Maróti szerint ezekből a szopókákból csak azok a bárányok tudnának inni, amelyeket megtanították erre. A húsvéti bárányok többsége azonban az anyjától frissen elválasztott, fiatal állat, és még soha nem látott önitatót, így vannak bárányok, amelyek a vízcsap ellenére is szomjan halnak a hosszú úton.

Élő állat helyett fagyasztott húst kellene szállíani

Az egyik állatvédő szervezet szerint a probléma lényege az, hogy élve szállítják az állatokat. Pencz Levente, a Fauna Egyesület programigazgatója elmondta, hogy az állatvédők eleinte a szállítási körülményeket akarták javítani: "Így értük el, hogy egy kamionban ezer helyett 700 bárányt lehessen csak bepakolni. Viszont kiderült, hogy ettől nem lett lényegesen jobb a helyzet, mert szállítás közben sehogy sem lehet biztosítani az állatjólétet". Ezért a Fauna Egyesület több európai állatvédő szervezettel együtt ma már azt szeretné elérni, hogy nagy távolságra (8 óránál hosszabb menetidővel elérhető helyekre) tiltsák meg az élő állatok szállítását. A nagy távolságra szerintük csak fagyasztott, feldolgozott húst szabadna szállítani.

Maróti szerint ez ugyanakkor radikális megoldás. A mezőgazdasági állatok - így a húsvéti bárányok - hasznából ugyanis több ágazat részesedik, mivel a hús mellett a csontokat és a bőrt is fel lehet dolgozni. Ezért szerinte nagyon erős gazdasági nyomás hat az élőállat-szállítás felszámolása ellen, de Maróti azt is hangsúlyozta, hogy ettől függetlenül minden állatnak meg kell adni, amit csak lehet. A pihentető telep vezetője szerint az uniós állatvédelmi előírások jók lennének, csak be is kellene tartatni őket.

Nem ellenőrzik a körülményeket

A hosszú távú szállítást Pencz szerint is azért kell megtiltani, mert az állatvédelmi intézkedéseket nem lehet betartatni. Az uniós országok közötti határforgalmat ugyanis nem ellenőrzik, így a rendőrök egy állatorvossal együtt alkotnak mobil ellenőrző egységeket, amelyek megállíthatják a kamionokat - de csak szúrópróba-szerűen, és az ország belsejében -mondta Maróti, aki szerint ez a legnagyobb gond: ott kellene ellenőrizni a kamionokat, ahol lehetőség lenne betartatni az előírásokat.

Erre a legalkalmasabb a határátkelőknél kialakított régi etetőpontok lennének, ahol van lehetőség a bárányok ellátására és pihentetésére. "Ha az ország belsejében büntetik meg a sofőrt, akkor a bírságra megy a pénze, és biztosan nem megy el a határnál az etetőponthoz. A legjobb lenne, ha az etetőpont utáni kereszteződésben lenne az ellenőrzés, és ha valaki túllépte a határidőt, mégse megy be, akkor azonnal be kellene küldeni".

Pencz szerint már az is visszás helyzet, hogy a rendőrnek van joga a kamiont megállítani, de az állatorvos ellenőrizheti a jogszabályok szerint az állatvédelmi előírások betartását. "Így ha az állatorvos valamiért nem ér rá, a rendőr magában semmit sem tehet, ezért nem működik az sem, hogy lakossági bejelentésre ellenőrizzenek" - mondta az állatvédő, aki azt is elmondta, hogy a Fauna Egyesülettel kapcsolatban áll egy állatorvos, aki a rendőrökkel együtt jár az ellenőrzésekre.

"Ez az állatorvos mondta, hogy havonta három órát foglalkozhatnak az élőállat-szállítás ellenőrzésével, ami alatt nem biztos, hogy az adott úton jön egy állatokkal megrakott kamion. Ha viszont meg is állítanak egyet, a kamionosok közt már kialakult a riadólánc, az első villámgyorsan értesíti a társait, hogy merre ellenőriznek" - magyarázta Pencz.

A magyar ellenőrzés színvonaláról Maróti is csak annyit mond, hogy az egyenlő a nullával. Pozitív példaként a szlovén állatvédelmi hatóságokat hozza fel, amelyek szerinte hétköznapokon nyolc órát dolgoznak az utakon, míg ha Magyarországon valami gond van a határ menti állatpihentető telepen, akkor a megye egyik ügyeletes állatorvosát kell kihívniuk - aki néha a Balaton mellől utazik Rédicsre. A határváros melletti telep ugyanakkor az egyetlen Magyarországon, ami megfelel az uniós előírásoknak - de ez is magánkézben van, az államnak nincs pénze istállókat építeni.

A Csongrád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési Hivatal igazgatóhelyettese, Dr. Farle Csaba állatorvos tulajdonképpen megerősítette az állatvédők és Maróti által elmondottakat. Farle szerint amíg a magyar-román határon, Nagylaknál minden kamiont ellenőriztek, addig tényleg fény derült a visszásságokra. Amióta ez megszűnt, csak időnként tudnak kiszállni, akkor is a Magyarcsanádon egy hete átadott állomásra mennek. Ide viszont kevés bárányszállító kamion jön, amelyik fuvarozó betér a pihenőre, azzal többnyire nincs gond. Maróti József is az mondja, hogy a húsvét előtti kampányidőszakban bárányokat szállító kamionok a rédicsi telepen is elvétve tartanak szünetet.

A kamionosok védekeznek

Az egyik nagy, élőállat-szállítással is foglalkozó cég névtelenül nyilatkozó vezetője szerint ugyanakkor a legtöbb problémáról nem a fuvarozók tehetnek. A bárányok bepakolását ugyanis egy állatorvosnak kell ellenőriznie, akivel a sofőr nem vitatkozhat. "A paraszt is ott toporog a kamion mellett, hogy minél több állatát vigyék el, és úgy ügyeskedik, hogy néhány gyengébb állat is bekerüljön a többszáz másik közé. Ha ilyenkor az állatorvos nem figyel, és kiállítja az engedélyeket, akkor a sofőr legfeljebb ráírathatja a fuvarlevélre, hogy szerinte három bárányt nem kellett volna felvenni a kamionra, mert nem bírják a szállítást" - mondta a cégvezető.

Hozzátette, hogy ha egy közúti baleset miatt órákig kell állnia egy kamionnak a dugóban, akkor a modern légkondícionáló berendezéssel sem lehet védekezni a levegő fülledtsége ellen. Ennek ellenére ő is megerősítette, hogy a szlovén és olasz hatóságok sokkal szigorúbban ellenőrzik az állatvédelmi előírások betartását, mint a magyarok.

Jacobi Viktória