Sólyom elképedt az őrségi nemzeti parkban

Az országjárását Nyugat-Magyarországon folytató Sólyom László szerint nem volt szerencsés a Fertő-Hanság és az Őrségi Nemzeti Park összevonása. A köztársasági elnök azt mondta, elképesztőnek tartja, hogy az egész nemzeti park területén mindössze nyolc őr dolgozik, miközben szerinte háromszor ennyire lenne szükség.

A köztársasági elnök az "Értékőrző tájak és emberek Magyarországon" című országjáró sorozatának második állomásaként látogatott a Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Parkba, és ott beszélt arról, hogy szerinte nem volt szerencsés a Fertő-Hanság és az Őrségi Nemzeti Park összevonása. Úgy fogalmazott: két voltaképpen idegen tájegység összekapcsolása "nem szerencsés". Nem vagyok barátja ezeknek a nagy összevonásoknak, amiknek nyilván spórolási motívumai vannak - jegyezte meg.

Mint mondta, a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén már vasárnap azzal szembesült, hogy az egész nemzeti park területén mindössze nyolc őr dolgozik. "Ez egy elképesztő állapot, és legalább háromszor ennyire lenne szükség" - jegyezte meg. Emlékeztetett arra is: régóta szívügye volt, hogy a nemzeti parkok, és az összes védett terület visszakerüljön a védettség alá. Mint mondta, még alkotmánybíróként dolgozott, mikor meghozták azt az ítéletet, amelynek alapján megindult a védett területek visszavásárlása, azonban most aggodalommal hallja, hogy elfogyott erre a pénz. "Szorgalmazni fogom, hogy újabb lökést kapjon ez a folyamat" - tette hozzá.

Az Őrségi Nemzeti Park február 1-jétől került a Fertő-Hanság Nemzeti Park fennhatósága alá. A szakmai és a gazdasági irányítást a sarródi központ végzi. Az új nevén Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park működési területe Győr-Moson-Sopron és Vas megyére terjed ki. A mintegy 850 ezer hektárból hozzávetőleg 100 ezer hektár a védett terület. Az Őrségben jelentős értéket képviselnek a rétek, a patakok, a lápok. Az összevont természetvédelmi intézmény számos értékkel büszkélkedhet. Területén két világörökségi helyszín: a pannonhalmi bencés főapátság és a Fertő-menti kultúrtáj található. Három vizes élőhelye: az őrségi Rába-szakasz, a Hanság és a Fertő-tó pedig nemzetközi oltalom, a Ramsari Egyezmény hatálya alatt áll.

A park igazgatóságának bemutatkozása után a köztársasági elnök a fertődi területeken civil fórumot tart, majd Hegykőn találkozik a térségi kistelepülések polgármestereivel. Délután Nagycenken a hársfasort nézi meg. Ezután az államfő megkoszorúzza a Széchenyi mauzóleumot, Sárváron pedig a pannon térség termálvizes vállalkozóival tárgyal a gyógyturizmusban rejlő lehetőségekről.

Sólyom László azt mondta, az országjárás vezérmotívuma mindig az, hogy nemzeti parkról, nemzeti parkra járva ne csak a természettel, hanem az egész térséggel foglalkozzon. Emlékeztetett arra, hogy országjárását január végén a Körös-Maros Nemzeti Parkban kezdte. A köztársasági elnök akkor az [origo]-nak azt mondta, az országjárással nem a népszerűséget keresi. "Az országjárás még tavaszi terv volt, és a népszerűségvesztés csak nyáron következett be" - fogalmazott, hozzátéve, hogy szerinte a felmérések nem adnak érdemi képet, mert mindig attól függenek, hogy a média éppen mit közvetít. Sólyom utalt arra, hogy már hivatalba kerülésekor megmondta: nem akar "szeretett elnökünk" lenni.

MTI/[origo]