Máshogy osztaná a többletpontokat a KDNP

Kifogásolja a KDNP azt a szabályt, amelynek értelmében a hátrányos helyzetűek plusz pontokat kapnak a felsőoktatási felvételik során. Az ellenzéki párt szerint fontos ezeknek a fiataloknak a segítése, de más módszerekre van szükség.

Az Alkotmánybírósághoz fordul a KDNP a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelet többletpontokra vonatkozó része miatt. Az ellenzéki párt szerint ugyanis ez a szabályozás sérti az igazságosság elvét - közölte két KDNP-s képviselő, Hoffmann Rózsa és Salamon László keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

Hoffmann Rózsa közölte, a kormányrendeletnek azt a pontját kifogásolják, amely a hátrányos helyzetűeknek, fogyatékkal élőknek, gyermekgondozási segélyben részesülőknek biztosít, összesen maximum 24 pontot. Hangsúlyozta: nem a nehéz helyzetben lévők támogatását kifogásolják, de a jelenlegi szabályozás igazságtalan azokkal szemben, akiknek nem jár ez a többletpont, és esetleg éppen emiatt nem jutnak be felsőoktatási intézményekbe. A párt szerint más megoldást kell találni a hátrányos helyzetűek megsegítésére.

A párt álláspontja szerint a "képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatás" alkotmányos jogába ütközik a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásáról szóló kormányrendeletben rögzített előnyök biztosítása. Az ellenzéki párt a kormányrendelet vonatkozó pontjainak utólagos vizsgálatát és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.

Megoldás lehet még, hogy megfelelő, a hátrányos helyzetűeknek indított tanfolyamokkal segítik az érintettek felkészülését - tette hozzá Salamon László. Közölte: pozitív diszkriminációra szükség van, de alkotmányos úton.

Mint elmondta, beadványukban hivatkoznak egy korábbi alkotmánybírósági határozatra is, miszerint "a pozitív diszkrimináció korlátjának tágabb értelemben leírt, tehát az egyenlő méltóságra vonatkozó megkülönböztetés tilalma, illetve az alkotmányban pozitívan megfogalmazott alapjogok tekintendők. Bár a társadalmi egyenlőség mint cél, mint társadalmi érdek megelőzhet egyéni érdekeket, de nem kerülhet az egyén alkotmányos jogai elé".