Drágítással is gyógyítaná az egészségügyet az MSZP

A lakossági terhek további növekedésével is számol az MSZP egészségbiztosítási reformról szóló tervezete. Az [origo] birtokába került dokumentumrészletek szerint egyetlen, állami biztosító maradna, amely a szocialisták tervei szerint gazdasági társasággá alakulna át. A megyei ellátást viszont profitorientált cégek is megszervezhetnék. A szabad demokraták számára elfogadhatatlan a koncepció.

A hálapénz továbbra is jelen van, így ennek visszaszorítására a lakossági terhek további növekedése is elképzelhető - többek között ezt tartalmazzák azok az [origo] birtokába került dokumentumrészletek, amelyek az MSZP-nek az egészségfinanszírozási rendszer átalakításával kapcsolatos elképzeléseit foglalják össze.

Rácz Jenő volt egészségügyi miniszter, aki részt vett a szakértői anyag összeállításában, az [origo]-nak azt mondta: ha tartani akarják a konvergenciaprogramban megfogalmazott célokat, akkor szükség lesz többletforrásokra. A volt miniszter hozzátette: a dokumentumot összeállító szakértői csoport - amelyet a korábban az OECD-nél dolgozó Orosz Éva vezet - szerint többek között a vizitdíj és a gyógyszerárak további emelésével, valamint a kiegészítő biztosítás lehetőségének megteremtésével képzelhető el további forrásbevonás. A tervezet szerint azonban járulékokemelésre nem kell számítani.

A szakértői anyag megszületése azért fontos, mert korábban az SZDSZ többször is azt kifogásolta, hogy a szocialisták nem állnak elő a saját tervezetükkel. A késlekedés miatt az SZDSZ vezetőinek egyik, májusi megbeszélésen az is felmerült, hogy kilépnének a koalícióból, és kívülről támogatnák a kormányt. A kisebbik koalíciós párt már áprilisban előállt a javaslatával. Ennek lényege, hogy az SZDSZ az orvosi ellátások jelentős részét kitevő alapszolgáltatások piacára is be akarja engedni a profitorientált magánbiztosítókat. Emellett azonban megtartanák az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat (OEP) is.

Az MSZP-s anyag egyik fő javaslata, hogy az OEP-et gazdasági társasággá, zrt.-vé alakítaná át. A Nemzeti Egészségbiztosító nevet viselő intézmény jogosítványokat kapna arra, hogy a befolyt járulékokból maga gazdálkodjon. Az [origo] birtokába került dokumentumrészletből az nem derül ki egyértelműen, hogy hogyan működne jobban az eddig mindig veszteséget termelő OEP. Azt azonban a tervezet elismeri, hogy az továbbra is ki lenne szolgáltatva a politikának. A dokumentum elképzelhetőnek tartja, hogy tartós hiány esetén a biztosító növelje a lakossági befizetéseket. A szöveg készítői azonban zárójelben hozzátették: a kérdésben nincs döntési jogköre a biztosítónak, így ennek megoldására mást kell kitalálni.

A koncepció másik központi eleme az, hogy az egészségügyi ellátást helyi szinten szerveznék meg. Ez azt jeleneti, hogy egy helyi ellátásszervező gazdálkodna azzal a pénzzel, amelyet az állami biztosító fizetne az ott élők után. Az egészségbiztosító fejkvótát fizetne a szervezőnek, ami azt jelenti, hogy egy egészséges középkorú férfi után kevesebbet, egy nyugdíjas után pedig több pénzt utalna. A szervező lehetne az OEP megyei intézménye vagy pedig az adott terület kórházaiból és önkormányzataiból álló társulás. A dokumentum azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a kórházak és az önkormányzatok profitorientált cégre bízzák a betegek ellátásának megszervezését.

A rendszer azt is szabályozná, hogy a beteg melyik kórházat, rendelést keresheti fel; ha valaki ettől eltérne, akkor az anyagi következményekkel járna. De szankciót eredményezne az is, ha egy kórház vagy egy háziorvos térne el a közösen kialakított szabályoktól. A koncepció előnye - a dokumentum szerint -, hogy érvényesülnének a helyi érdekek az állami biztosítóval szemben. Ráadásul a megtakarított pénz is náluk maradna. A szocialisták felvetik a tb által fizetett szolgáltatások körének szűkítését is, erre azért lehet szükség, hogy több pénz jusson az olyan ellátásokra, mint például a daganatos betegek kezelése. A magánbiztosítókat pedig a szocialisták csak az olyan kiegészítő szolgáltatásokra engedné be, mint például a szállodai ellátás.

Az SZDSZ egy neve elhallgatását kérő egészségügyi szakértője szerint a tervezet több eleme ellentmond egymásnak. Szerinte érthetetlen, hogy ha a szocialisták az OEP-et meg akarják erősíteni, akkor a decentralizással miért gyengítik azt. "Nincs benne egységes koncepció, csupán a különböző lobbiérdekek javaslatait tartalmazza" - fogalmazott. Az [origo]-nak nyilatkozó szabad demokraták kifogásolják azt is, hogy a tervezet szerintük szűk terepet hagy a magánbiztosítóknak, ráadásul a betegek választási szabadságát is korlátozza.

Schvarcz Tibor, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának MSZP-s alelnöke az [origo]-nak azt mondta, hogy kitartanak a koncepció mellett. A politikus ezt azzal indokolta, hogy a múlt heti koalíciós egyeztetésen a dokumentumot még nem vesézték ki, így arról a két párt szakpolitikusai valószínűleg a héten tárgyalnak majd először. Rácz Jenő volt egészségügyi miniszter pedig azzal vágott vissza, hogy az SZDSZ által javasolt holland modell nem valósítható meg itthon. Több SZDSZ-es forrás úgy vélte, a koalíciós pártok közötti konfliktus miatt így egyre valószínűbb, hogy Gyurcsány Ferenc fog előállni egy harmadik, de jóval kompromisszumosabb tervezettel heteken belül.