Eltűnik a kínai bódéváros a Fáy utcából

Gagyi műanyagszag, kártyázó ázsiaiak, svájci csoki 200-ért - 12 év után eltűnik a Fáy utcából a kínai piacként szolgáló bódéváros. A helyiek nem bánják, hogy eltűnnek a kétes alakok a környékről, akiket szerintük a piac vonz. Az árusok nem izgatják magukat különösebben: továbbállnak majd, a vevőkörük úgyis megmarad. Addig meg verik a blattot 500-as alapon.

"Le lesznek tartóztatva, kihívjuk a rendőröket! Nagyon jó ügyvédeink vannak, hárommillió forintot szoktunk követelni személyiségi jogok megsértéséért" - fakadt ki a Fáy utcai piac felügyelője, pedig csak azt kérdeztük tőle, készíthetnénk-e néhány fotót a hamarosan megszűnő bazársoron.

"Lopott parfümöt, napszemüveget féláron!" - világította meg a heves tiltakozás egyik lehetséges okát egy fiatal férfi, aki a nyílt utcán, a bejárattól nem messze kínálta portékáját. Mellette vietnami árusok árultak cigarettát. Amikor vevő érkezett, egyikük átintegetett az utca túloldalára, ujjaival mutatta a kért mennyiséget, társuk pedig már indult is elővenni a dohányt a rejtekhelyről.

Mire sikerült bejutnunk a piac területére, még három asszony kínált fel márkás napszemüvegeket féláron, egy lány pedig meg is mutatta a parkolóban a kocsija csomagtartóját, ahonnan a parfümöket árulta, szintén féláron. Még fel is hívta a figyelmünket, hogy most érdemes vásárolni, mert hamarosan megszűnik a piac: "ki is van írva, hogy július 12-én bezár".

A piacon majdnem minden standon akciós áruk vannak: márkásnak mondott férfiing 1800-ért, alsónadrág ötszázért, svájci csokoládé pedig kétszáz forintért kapható. Csak egy helyen nincs akció, a vietnami büfében, de ott hétköznapokon is olcsó az étel: a csirkeszívből készült viet specialitás, rizzsel együtt csak 400 forint. Csak egy dolog hiányzik szinte mindenhonnan: a pénztárgép.

"Három gyerek!"

A majdnem négyezer négyzetméteres bazárban, (ahol fénykorában ezer árus zsúfolódott össze) hihetetlen mennyiségű árut halmoztak fel a kínai, vietnami és magyar kereskedők. Ennek eredményeként alig lehet lépni a bódésorok közt: két ember már csak oldalazva fér el két pult között. Az eső ellen eszkábált tetők szinte teljesen lefedik a szűk sikátorokat, alattuk megreked a meleg és a távol-keleti áruk jellegzetes műanyagszaga.

A vietnami árusok nem túl közlékenyek, magyar nyelvtudásuk is erősen hiányos, bár azt el tudják mondani, hogy miért nem adhatják még olcsóbban a pólót: "Három gyerek! Három gyerek!" - magyarázta egyikük. Ha épp nincs vevő, az árusok egy Pesten nyomtatott vietnámi újságot olvasnak, vagy ötszáz forintos alapon kártyáznak.

A magyar büfés már szívesebben beszélt. Szerinte nem nagy gond, hogy megszűnik a bazár, hiszen már megvan a helyük az újpalotai piacon, amit ugyanaz a cég üzemeltet, mint a Fáy utcait. Azt mondja, minden árus tudomásul vette, hogy menni kell, a kínaiak és a vietnámiak csak azon veszekedtek egy kicsit, hogy ki, melyik piacon - Újpalotán, a Verseny utcában, esetleg az Ázsia Centerben - kapjon helyet, mert szerettek volna együtt maradni a családok és az összeszokott csapatok.

A csomagtartóból parfümöt kínáló lány sem bánja, ha egy piaccal arrébb kell mennie, igaz ő nem fizet helypénzt, csak beáll a parkolóba. Azt mondta, bejáratott vevőköre van, akik mennek majd utána. A vevők sem tűntek bánatosnak, csak legyintettek, mikor arról kérdeztük őket, gondot okoz-e a piac megszűnése: "van még sok másik" - mondta egyikük. A környékbeli lakók pedig kifejezetten örülnek, hogy megszabadulnak a piac mellékhatásaitól: a dugóktól, az állandóan növekvő szeméthegyektől és a "kétes alakoktól".