Nagyobb a férfiak, a roma származásúak és a fogyatékkal élők körében azok aránya, akik visszajelzést sem kapnak a beküldött önéletrajzukra, amikor egy állásra jelentkeznek - derült ki a TÁRKI 2006-ban végzett diszkrimináció-tesztelése során.
A kísérletben fiktív önéletrajzokat küldtek el titkárnőt, üzletkötőt, eladót, telemarketingest, felszolgálót vagy asszisztenst kereső apróhirdetésekre. Minden hirdetésre azonos számban küldtek el olyan jelentkezést, amelyben a munkavállaló férfi vagy nő, roma vagy nem roma nevű, illetve kisebb fogyatékkal élő volt. A hirdetések egy részéhez fényképet is csatoltak.
Az önéletrajzok negyedére érkezett érdeklődő visszajelzés. A válasz elmaradása nagyobb volt a férfiak, a roma származásúak és a fogyatékkal élők körében. Ugyanakkor a TÁRKI tesztjében szereplő arányokból az is kiderül, hogy általában alacsony a visszajelzések száma: roma jelentkezők 23 százaléka kapott választ, míg a nem romáknak is csak a 27 százaléka.
Legjobb aránnyal a nem roma nők büszkélkedhetnek: a jelentkezők 37 százaléka kapott visszajelzést. Legrosszabb helyzetben pedig a fogyatékkal élő férfiak és a roma férfiak vannak az álláspiacon. Ha az önéletrajzhoz fénykép is tartozott, az megváltoztatta a visszajelzés esélyét. Ha az önéletrajz fényképes, akkor a roma kinézet, a nem roma kinézetűekhez képest nagymértékben csökkenti a visszajelzés esélyét. A férfiak esélye a visszajelzésre viszont nő, ha az önéletrajzhoz fénykép is tartozik.
A TÁRKI korábbi felmérésében hasonló eredményre jutottak: akkor a kutatók fényképeket mutatva érdeklődtek a jelentkezők esélyeiről, és megállapították, egyértelmű hátrány a roma származás, viszont javíthat az esélyeken az arckifejezés - például a komoly arcú roma férfi jobb eséllyel indult a portás állásért.
Más eszközökkel is vizsgálták a munkahelyi diszkriminációt. Az [origo] is beszámolt annak a kutatásnak az eredményéről, amelynek során sport- és ruhaboltokat jártak végig a tesztelők, hogy kiderítsék: milyen esélyekkel találhat munkát egy nő, ha roma származású vagy, ha kövér. Az álláskeresés során a roma és a túlsúlyos jelentkezők közel kétszer annyi diszkriminációra utaló magatartás-elemmel szembesültek, mint a kontrollszemélyek.