A Kecskeméti Városi Bíróság első fokon 14 hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte a rabdublőrként ismertté vált B. Zoltánt, aki egy elítélt férfi helyett leülte a rá kiszabott büntetést. A bírák közokirat-hamisítás, magánokirat-hamisítás és bűnpártolás bűncselekményében találták bűnösnek.
Az általa helyettesített férfit, L. Istvánt - akinek le kell ülnie a korábbi jogerős büntetését is - 18 hónap szabadságvesztésre ítélte a bíróság, mint felbújtót. Mivel visszaeső, az ítélet értelmében feltételes szabadságra nem bocsátható.
Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész három nap gondolkodási időt kért, míg a két elítélt fellebbezett. Mindkét vádlott megtagadta a vallomástételt, kihallgatták viszont a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehatási Intézet két dolgozóját, valamint B. Zoltán két zárkatársát. B. Zoltánt 2005. augusztus 16-tól 2006. július 16-ig L. István helyett töltötte le a rá kiszabott büntetést. A rabdublőr az L. Istvánra kiszabott egy év tíz hónap szabadságvesztés büntetését letöltve előbb, 11 hónap után szabadult.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága csak 2006. augusztusában tudta meg egy bejelentés alapján, hogy aki kiszabadult, az nem volt azonos azzal a személlyel, akinek a szabadságvesztést le kellett volna töltenie. A rendőrségnek sikerült megállapítani a rabdublőr, B. Zoltán személyazonosságát, így ellene és felbujtója ellen is elfogatóparancsot adtak ki.
B. Zoltán ezután önként jelentkezett a rendőrségen, az eredetileg elítélt L. Istvánt a Nemzeti Nyomozó Iroda idén januárban Budapesten fogta el. L. István elfogása után megkezdte korábbi büntetésének a letöltését, ezért a tárgyalásra is a börtönből vezették elő.
A büntetés-végrehajtásnak mintegy 2,5 millió forintos kárigénye van B. Zoltánnal szemben; ennyibe került ugyanis az államnak az álrab. Ez napi 7400 forintot jelent teljes ellátással, őrzéssel együtt.