Eltolták őszre a vitákat a kormánypártok

Ingatlanadó és nyugdíjkorhatár-emelés biztosan lesz, de számos kérdésben csak eltolták a döntést a koalíciós pártok. A vasárnap aláírt koalíciósszerződés-melléklet nem részletezi például, hogyan növelik az ügynökakták nyilvánosságát vagy éppen hogyan alakítják át az egyházak finanszírozását. A legtöbb ügyben év végéig kell döntést hozni. Kivétel a nyugdíjrendszer átalakítása, amiről "folyamatosan" egyeztetnek.

Érdemi adócsökkentés nem, csak egyszerűbb adórendszer lesz - olvasható ki az MSZP és az SZDSZ vezetői által vasárnap aláírt dokumentumban. A koalíciós megállapodás harmadik melléklete szerint a jelenlegi, körülbelül 38 százalékos adócentralizáció helyett 2010-re 100 megtermelt forintból 37-et von majd el az állam. Ezt egyébként Gyurcsány Ferenc miniszterelnök már februárban bejelentette.

Megváltozik ugyanakkor az adórendszer belső struktúrája, hiszen megállapodás született az értékalapú (tehát nem négyzetméterre számított) ingatlanadó bevezetéséről. Korábban a szocialisták feleslegesnek nevezték az ingatlanadó bevezetését, mivel úgy vélték, a konvergenciaprogram anélkül is tartható lenne, hogy egy új, mindenkit érintő adó bevezetésével rontanák a népszerűségüket. A részleteket a pártoknak szeptember 30-ig kell kidolgozniuk.

A koalíciós pártok ugyanakkor megállapodtak abban, hogy több ponton egyszerűsítik az adórendszert és a bevallásokat. Összevonják például a munkaadói és a munkavállalói járulékot, a szakképzési, a rehabilitációs hozzájárulást és az innovációs járulékot, lehetővé teszik az elektronikus fizetést, és azt, hogy a társadalombiztosítási járulékokat egyetlen számlára lehessen utalni. Szűkítik ugyanakkor az adókedvezmények körét, valamint azokat a tételeket, amivel a vállalkozók csökkenthetik az adóalapjukat.

Emelkedő nyugdíjkorhatár

A nyugdíjrendszer hosszú távú átalakításáról szóló döntést a távoli jövőbe tolták a pártok: a dokumentumban csak annyi szerepel, hogy ezen "folyamatosan" dolgozni kell, határidőt nem szabtak. A rendszer rövid távú fenntarthatóságáról azonban már idén döntést kell hozni: a pártok egyetértettek abban, hogy emelni kell a nyugdíjkorhatárt és csökkenteni az idő előtt nyugalomba vonulók arányát. A célkitűzés az, hogy a nyugdíjbiztosítás állami pillére 2015-2020-ra egyensúlyba kerüljön - anélkül, hogy növelni kellene a járulékterheket.

Idén október 31-ig felülvizsgálják a foglalkozáshoz kapcsolódó - főként a fegyveres testületek tagjainak szolgálati nyugdíjára vonatkozó - nyugdíjkedvezmények szabályozását. Ezt az tette szükségessé, hogy a jövőre életbe lépő új szabályok jelentősen rontják a rendőrök, tűzoltók, katonák nyugdíjba vonulásának feltételeit, ami miatt idén több ezren hagyhatják el a testületeket. A szolgálati nyugdíj kérdését egyébként Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter már májusi bizottsági meghallgatásán is a legfontosabb feladatok közt említette.

Ügynökügyek

A rendszerváltás óta visszatérő téma a magyarországi közbeszédben az úgynevezett ügynökkérdés, vagyis a volt állambiztonsági szolgálatok iratainak feltárása. Az SZDSZ ebben a kérdésben régóta szorgalmazza a lehető legnagyobb nyilvánosságot, az MSZP azonban - részben nemzetbiztonsági, részben személyiségi jogi okokra hivatkozva - ódzkodott ettől.

A koalíciós megállapodás kissé homályosan fogalmaz ebben a kérdésben. A pártok kimondták ugyan, hogy javítani kívánják az adatokhoz való hozzáférés és azok nyilvánosságra juttatása feltételeit, és egyértelműsítenék az eljárási szabályokat is, de hogy ez milyen konkrét intézkedéseket jelent, azt nem részletezték. Ez alól az egyetlen kivétel, hogy újra kell gondolni, ki minősül közszereplőnek, vagyis kikről lehet kiadnia a rendszerváltás előtt készült iratokat.

A pártok egyetértésre jutottak abban is, hogy felül kell vizsgálni a 90-es évek elején elvégzett iratátadást: "A felek egyetértenek azzal, hogy a kormány haladéktalanul független szakértői bizottságot állít fel az iratátadás törvényben szabályozott eljárásának teljesítését elemző és értékelő jelentés elkészítésére." Ennek azért lehet különös jelentősége, mert az állambiztonsági szolgálatok történetével foglalkozó kutatók szerint a jogutód szervezetek (például a Nemzetbiztonsági Hivatal) számos fontos iratot nem adtak át a levéltárnak. A bizottság felállításáról még ebben a hónapban dönteni kell a kormánynak.

Pozitív tervezés

A megállapodás értelmében a kormánynak ezentúl három évre előre meg kell határoznia az egyes költségvetési fejezetek támogatását. A költségvetést a jövőben csak szufficitre, vagyis többletre lehet majd tervezni, az egyes, a parlament elő kerülő törvényjavaslatoknak pedig tartalmazniuk kell majd, milyen hatással lesznek a büdzsére.

A Kormány félévenként és évenként jelentésben tájékoztatja a parlamentet a gazdaság és a költségvetés helyzetéről. Feláll egy új szervezet is, az Országgyűlés Költségvetési Hivatala, amely a kormánytól és a pártoktól függetlenül ellenőrzi majd a költségvetés ellenőrzése. Az Állami Számvevőszék ugyanakkor továbbra is ellenőrzi majd a büdzsé végrehajtását és a tervezett egyenlegek betartását.

Egyházfinanszírozás

Az SZDSZ évek óta szorgalmazza az 1997-ben, a Horn-kormány által a katolikus egyházzal kötött vatikáni szerződés felülvizsgálatát, de erre a szocialisták nem voltak hajlandók. Tavaly nyáron Gyurcsány egy különbizottságot állított fel az egyházak finanszírozásának felülvizsgálatára, amely ugyan a szerződés felbontását irreálisnak nevezte, de több ponton is változtatásokat javasolt az 1997 óta kialakított finanszírozási rendszerben.

A kormánypártok vasárnap aláírt megállapodásában szinte semmilyen konkrétum nem szerepel arról, hogyan képzelik el az átalakítást, mindössze annyiban egyeztek meg, hogy ha az egyházak közfeladatot látnak el, azt az államnak ugyanúgy kell finanszíroznia, mint a saját intézményeit. Elkezdik ugyanakkor az egyszázalékos rendszer felülvizsgálatát: az SZDSZ korábban azt javasolta, hogy nőjön egyről két százalékra az szja egyházaknak felajánlható része, de töröljék el az úgynevezett kiegészítő támogatást. Ez ugyanis garantálja a bevétel nagyobb részét az egyházaknak, még akkor is, ha az adózók nem rendelkeztek róla.