Eldugott tüntetők miatt perlik a rendőrséget

Pert indított a rendőrség ellen az Amnesty International jogvédő szervezet, mert Lech Kaczynski lengyel államfő tavalyi látogatásakor aktivistáikat nem engedték olyan helyen tüntetni, ahol a lengyel küldöttség is látthatta volna őket. Tavaly háromszor fordult elő, hogy a rendőrök eldugták azokat a tüntetőket, akik külföldi állami vezetők látogatásakor próbáltak demonstrálni.

Tavaly három külföldi államfő magyarországi látogatásakor fordult elő, hogy nem engedték a jogvédőket olyan helyen tüntetetni, ahol a demonstrációt a kifogásolt külföldi vendég is láthatta volna. Az Amnesty International (AI) jogvédő civil szervezet látványos akcióra készülő aktivistáit Vladimir Putyin orosz és George Bush amerikai elnök, valamint Lech Kaczynski lengyel államfő elől dugták el a rendőrök.

Az utóbbi eset kapcsán az AI pert indított az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) ellen. A másik két látogatás miatt viszont nem perel a civil szervezet, mivel akkor belementek abba, hogy kompromisszumot kössenek a rendőrökkel. Bush tavaly júniusi látogatásakor az volt az egyezség, hogy szüneteltetik a tüntetést arra az időre, amíg az amerikai elnök konvoja a demonstráció helyszínére ér. A lengyel államfő vizitje idején viszont nem voltak hajlandók kompromisszumot kötni, így pert indítottak. Az ügyben a Fővárosi Bíróság várhatóan pénteken hirdet ítéletet.

Kaczynski ellen azért akart tüntetni az Amnesty International, mert a lengyel államfő többször tett diszkriminatív kijelentéseket a melegekkel kapcsolatban. 2005. májusban még Varsó főpolgármestereként nem engedélyezte a melegek felvonulását, mert szerinte az "szexuálisan obszcén", és "sértené a többség vallásos érzelmeit". Putyin ellen az állítólagos oroszországi jogsértések miatt tüntettek a jogvédők, Bushtól pedig a guantánamói támaszpont bezárását követelték.

Schiffer András, aki a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogsegélyszolgálatának keretében látja el a civil szervezet a jogi képviseletét, az [origo]-nak elmondta: hiába nyújtották be a keresetet tavaly májusban, a tárgyalást csak 14 hónappal később írták ki, ami nonszensz, mert a perrendtartás szerint minden esetben négy hónapon belül ki kell írni az első tárgyalási napot. Mindhárom esetben azt kifogásolta a civil szervezet, hogy a rendőrség műveleti területté nyilvánította azt a helyszínt, ahol a külföldi vendég felbukkant.

A rendőrség szerint a műveleti terület nem közterület, így az oda beadott tüntetési kérelem nem is bírálható el. Magyarán ilyen helyszínen az állami vezető biztonsága érdekében nem lehet tüntetni. Schiffer szerint ezzel szemben a gyülekezési törvény és az alkotmány szelleméből is az következik, hogy a demonstrációt látnia kéne annak, aki ellen szervezik.

Hasonlóan magyarázta a rendőrség, amikor a Kossuth teret tavaly október 23-a után több hónapon keresztül elzárta a külvilágtól. Gergényi Péter volt budapesti főkapitány a rendőrségi törvényre hivatkozva tartotta fenn a kordont: e szerint a védett személy biztonsága érdekében a rendőrség "területet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, illetőleg az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti". A kordon fenntartását aggályosnak nevezte Sólyom László köztársasági elnök, a Fidesz-frakció tagjai pedig egy alkalommal le is bontották azt.

A civil szervezet a precedensértékékűnek szánt perrel azt szeretnék elérni, hogy a rendőrség a jövőben műveleti területté nyilvánítással ne zárhasson el közterületet.