Indul a vadászat az olajfoltok után

Hét évvel ezelőtt egy parlamenti bizottság tíz hónapon keresztül próbált utánajárni, milyen kapcsolat lehetett a '90-es években működő olajmaffia, illetve rendőrség, vámőrség és a politika közt. Számtalan meghallgatás és több ezer oldalnyi dokumentum beszerzése után a testület feloszlott, a vizsgálat politikai bohózattá züllött. A 80 évre titkosított iratok egy részét most nyilvánosságra hozzák, ezekből talán kiderül, kik szőkítették az olajat, és kik hunytak szemet afölött, hogy a költségvetést százmilliárdokkal rövidítsék meg.

Pintér Sándor volt országos rendőrfőkapitány a bizottság előtt is megerősítette azt a feltételezést, hogy a zavaros helyzet fenntartásában érdekelt olajbűnözők a '90-es évek elején komolyan foglalkoztak egy saját párt alapításának ötletével, és erre a célra el is különítettek egy 300 millió forintos alapot. Pintér szerint azonban a rendőrség bomlasztó tevékenysége megakadályozta, hogy ez a párt valóban létrejöjjön és elinduljon az 1994-es választásokon.

Kétségtelen, hogy a rendőrök és vámosok félrenézése vagy éppen aktív közreműködése mellett az olajbűnözéshez a politikusok is hozzájárultak, hiszen ők teremtették - vagy nem javították ki - a problémás jogszabályi hátteret: 1995-ig fenntartották a kettős árrendszert, nem szűntették meg a halasztott vámfizetés lehetőségét, kiskapukat és kivételeket hagytak a törvényekben, amivel közvetve százmilliárdos károkat okoztak a költségvetésnek. A felelősséget azonban minden politikai erő az ellenkező oldalon vélte megtalálni, ami nem kis részben hozzájárult a Pallag-bizottság munkájának ellehetetlenüléséhez.

A pártokat először a bizottság koronatanújaként emlegetett Nógrádi Zsolt ugrasztotta egymásnak, amikor 2000. június 8-án zárt ülésen vallomást tett. A volt olajszőkítő gyakorlatilag minden politikai erőt összefüggésbe hozott az olajügyekkel: Pintér Sándor volt belügyminisztert, Szabó Iván korábbi pénzügyminisztert, számtalan országgyűlési képviselőt. Nógrádi állította, hogy az olajosok 1994 elején 750 millió forintot adtak az MSZP pénztárnokának, az 1998-as választások előtt pedig egy Bács-Kiskun megyei összejövetelen támogatásukról biztosították Orbán Viktor Fidesz-elnököt is.

Pallag László szinte közvetlenül a zárt ülés után közölte a sajtóval Nógrádi állításait, majd júlusban a vallomást teljes terjedelmében nyilvánosságra hozták. Később a koronatanú egy interjúban azt állította, a titkosszolgálatokhoz kötődő személyek állnak mögötte, illetve hogy rendelkezik egy 18 ezer oldalas aktával, amely az MDF, az SZDSZ és az MSZP érintettségét bizonyítja. Az állításokat a pártok és politikusok tagadták, majd szeptemberben már Nógrási ellen folyt nyomozás, hamis vád gyanújával.

A bizottság ülései Nógrádi vallomása után szinte minden alkalommal hosszas vitákkal kezdődtek: a képviselők hol azon vesztek össze, hogy kit kellene meghallgatniuk, kit nem, hol egymás sajtónyilatkozatait bírálták. A pártok a meghallgatásokon elhangzottakat folyamatosan úgy próbálták beállítani, hogy azzal ellenfeleik felelősségét domborítsák ki. A fideszes képviselők az MSZP felelősségét hangsúlyozó határozati javaslattal álltak elő, a MIÉP-es Lentner Csaba megpróbálta kizáratni a testületből Vastagh Pált, a Horn-kormány igazságügyminiszterét, a szocialista Tóth Károly pedig Homoki János kisgazda honvédelmi államtitkárt vádolta azzal, hogy egy olajbűnöző érdekében interpellált a parlamentben.

Pallag (FKGP) és Juhász Ferenc (MSZP) a bizottság ülésén

A bizottság utolsó három ülésén a képviselők összesen 18 órán át vitatkoztak a parlament elé terjesztendő határozati javaslatról, de nem jutottak dűlőre. Pallag még megkísérelte, hogy mehosszabbítsák a bizottság mandátumát, azt azonban az alkotmányügyi bizottság nem támogatta, így a testület november 30-án befejezte működését. Az olajügyi bizottság sikertelensége előrevetítette a későbbi eseti bizottságok kudarcát: azóta egyetlen parlamenti vizsgálóbizottság sem tudott érdemi eredményt produkálni.

A testület mandátumának lejárta után kevés szó esett az olajügyekről, a megvádolt politikusok ellen pereket vesztő Pallag sem volt hajlandó nyilatkozni. Az olajozás háttérbe szorult, a szervezett bűnözői csoportok más bűncselekményekre váltottak (előbb a borhamisítás, majd a Németországból illegálisan importált szemét kapcsán merültek fel olajos kapcsolatok). Az olajügyek csak idén nyáron kerültek ismét napirendre, miután Kármán Irén újságírót - aki az olajügyekkel is foglalkozott - megverték.

Folyamatosan követjük az olajos akták nyilvánosságra kerülését, kövesse Ön is az [origo]-n!