Pénzhamisításban tarolnak a magyar nehézfiúk

Magyar maffia nincs, de arab, török, ukrán, albán, kínai bűnszervezetek működnek Magyarországon - a hazai alvilág egyötödét külföldiek irányítják - állítja a magyarországi szervezetett bűnözést kutató központ. Heroint hagyományosan a török, prostituáltakat többek között a román és a bolgár bűnözők biztosítanak Nyugat-Európa számára. A magyar szervezett bűnözők specialitása hagyományosan a pénzhamisítás, ezzel külföldön is megállják a helyüket - állítja a nemzetvédelmi egyetem tanára.

A maffia a szervezett bűnözés legfelső szintje, Magyarországon ilyen nem működik, de jelenléte a SZEBEK (Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ) szerint érzékelhető - közölte Istvanovszki László, a SZEBEK főosztályvezetője az [origo]-val. Ezt a kategóriát az olasz, orosz, ukrán, kínai, albán és különböző dél-amerikai szervezetek érik el, és a SZEBEK egy titkos, 2006-os tanulmányára hivatkozva Istvanovszki kijelentette: Magyarország biztonságára is veszélyesek.

A Magyarországon működő külföldi szervezett bűnözői csoportok ügye akkor merült fel újra a nyilvánosság előtt, amikor augusztusban egy olasz bűnszervezet, a 'ndrangheta egyes klánjai között véres leszámolás történt Duisburgban. Nem sokkal később egy olasz államügyész azt nyilatkozta, Európa egyik és Olaszország legveszélyesebb bűnözői csoportjává fejlődő 'ndrangheta Magyarországon is jelen van, itt is megforgatja a pénzét.

Nicola Gratteri olasz államügyész szerint a 'ndrangheta klánjai Közép- és Kelet-Európában, köztük Magyarországon fektetik be kábítószer-kereskedelemből származó bevételeik hatalmas részét. A Nemzeti Nyomozó Iroda megkeresésünkre nem közölte, tudnak-e a 'ndrangheta magyarországi jelenlétéről, mindössze annyit mondtak: tudomásuk szerint az olasz államügyész nem mondott ilyesmit.

Bár klasszikus maffia Magyarországon nincs, a SZEBEK szerint több - a maffia szervezettségi szintjét nem mindig elérő - külföldi bűnszervezet is működik, leginkább orosz, ukrán, délszláv, arab vagy török gyökerekkel - közölte Istvanovszki László, a SZEBEK főosztályvezetője az [origo]-val. Az itthon működő - a hatóságok által ismert - bűnszervezetek egyötödét külföldiek irányítják. A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) úgy tudja, a hazai szervezett alvilágot - a magyarok mellett - leginkább az orosz ajkú bűnözők határozzák meg.

Politikai összeesküvés

A Magyarországon működő alvilág jellemzően csempészetre szakosodott a SZEBEK szerint. A maffiózók és a külföldi bűnszervezetek kábítószerből, cigaretta-, alkohol- és embercsempészetből élnek, amihez okmány- vagy pénzhamisítás kapcsolódik. Az NBH emellett az áfacsalást, a fiktív cégekkel, tranzakciókkal való trükközést és más gazdasági bűncselekményeket említ.

Kevés magyart avatnak bizalmukba a befolyásos orosz, ukrán bűnszervezetek, amelyek mostanában, sok más mellett megpróbálnak bekapcsolódni a magyar építőanyag-kereskedelembe is. Igyekszenek politikai, kormányzati összeesküvéseket kiépíteni amellett, hogy már jelentős piaci részesedésre tettek szert.

A török bűnözők hagyományosan Európa heroin-ellátásáért felelnek, a kábítószer elosztásában leginkább az albán szervezett bűnözés segédkezik. A román és bolgár alvilág pedig az embercsempészetet és emberkereskedelmet bonyolítja - mondta Tálas Péter, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tanára. A kínai bűnözők mindenütt a saját zárt berkeikben működnek, leginkább árucsempészettel foglalkoznak. Erre nem nehéz rájönni Tálas szerint, hiszen Magyarországon is a kínai piacokon jelenik meg a legtöbb hamis és csempészett áru.

Ázsiai kapcsolat

A balkáni vagy az olasz maffiákhoz képest a magyar szervezett alvilág csökevényes - fogalmazott Tálas Péter. A magyar bűnszervezetek - magyarázta a biztonságpolitikai szakember - inkább a helyi lehetőségeket aknázzák ki, viszonylag kevés nemzetközi összeköttetésük van. Kivételnek számít a pénzhamisítás és a bankkártyacsalás, amelyben a magyarok külföldön is megállják a helyüket - tette hozzá.

A SZEBEK úgy tudja: a hazai bűnözők külföldön leginkább az ember- és árucsempészet terén igyekeznek hasznot szerezni. Először a szomszédos országokban, EU-államokban jelentek meg, de a hatóságok tudnak olyan csoportokról, amelyeknek Ázsiában és Amerikában is vannak kapcsolataik.

Pénz

A szervezett bűnözés Magyarországon is óriási üzlet, de a legnagyobb lehetőségek a nyugat-európai országokban rejlenek - ezek jelentik például a drogkereskedelem végállomását.

A magyar piacon ennek ellenére is hatalmas pénzek forognak. A hatóságok szerint 2006-ban 11 milliárd forintot kerestek a szervezett bűnözői csoportok. Ennél a valóságban sokkal több pénzről van szó, hiszen csak kábítószerből tavaly annyit foglaltak le, ami 2,6 milliárd forintot ér, ez nem is került forgalomba. Ez a mennyiség azonban csak a jéghegy csúcsa a SZEBEK szerint.

A külföldi maffiózók általában nem hagyják itt a megszerzett pénzt. Itteni bevételeiket hazajuttatják az anyaszervezetüknek, de megesik az is, hogy megforgatják Magyarországon. A SZEBEK tapasztalatai szerint vendéglátásba, szórakoztatóiparba vagy a szállítmányozásba fektetik. Vagyis minél gyorsabban "a legális gazdaságba csoportosítják át", és egyre többször műkincsekbe fektetik - olvasható az NBH értékelésében.

Bűnös eredetű vagyon

Az EU-n belül határok nem akadályozzák a maffia mozgását, a szervezett bűnözés pedig egyre nemzetközibbé válik - ebben egyetértenek az unióban. Az EU-ban ráadásul robbanásszerűen emelkedik az áfacsalások értéke, amelyek jelentős részben a szervezett bűnözéshez köthetők. Éves szinten az államok által áfacsalással elveszített bevétele eléri a mezőgazdaságra fordított közös pénzek mértékét, és ötszöröse a foglalkoztatási vagy a szociális költségvetésnek - olvasható az NBH-értékelésben.

A piac értékét mutatja az is, hogy "az egyes szervezetek az egymás közötti pozícióharcokban átmenetileg újra az erőszakos módszereket helyezhetik előtérbe" - olvasható az NBH hazai szervezett bűnözésről szóló, 2006-os értékelésében. Zsarolással, emberrablással vagy - ritkán - leszámolásos gyilkossággal szereznek piacot.