Malév-rejtély - "Legalább annyit mondhattak volna: elnézést"

Újabb zavaros fejezettel bővült az 1975-ös bejrúti Malév-járat tragédiájának története. Pár éve a parlament megszavazott egy százmillió forintos kegyeleti alapot, de ez nem oldott meg semmit, csak minisztériumi szerencsétlenkedéshez vezetett, régi sebeket tépett fel és személyes sérelmeket okozott. A titkosszolgálatoknál folytatódik az állítólag lelőtt gép eltűnt iratai utáni kutatás. Az [origo] utánajárt a rejtélyes történet legújabb fejleményeinek.

Ha lesz is azonban valamilyen megnyugtató lezárása a kegyeleti alapról szóló vitának, akkor is csak egy részletkérdés oldódik meg. A Malév-járat tragédiája körül ugyanis 32 év után is rengeteg a kérdőjel. A hivatalos közlések szerint a mai napig nincs meg például a gép utaslistája. A Malév régóta állítja - és ezt most az [origo]-nak újra megerősítette -, hogy irattárában nem lelhetők fel az üggyel kapcsolatos dokumentumok, mert "a baleset érdemi kivizsgálásában nem vettünk és nem is vehettünk részt, hiszen a Libanon területén bekövetkezett baleset kivizsgálása kizárólagosan a libanoni állam hatáskörébe tartozik".

Van, aki azt gyanítja, hogy ha vannak is papírok, akkor azok a titkosszolgálatoknál lehetnek. Répássy Róbert fideszes képviselő legalábbis - miután egy az üggyel foglalkozó újságírótól, Pusztai Lászlótól értesült a dokumentumok hiányáról - írásbeli kérdést intézett szeptember közepén Szilvásy Györgyhöz, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszterhez. "A Malévtől ismeretlen időpontban és körülmények között fontos iratok tűntek el, amelyekből például az is kiderülne, volt-e ezen a repülőgépen hadianyag is, amely összefüggésben állhat a repülőgép katasztrófájával. A rendelkezésre álló információk alapján nem zárható ki, hogy nem véletlen baleset történt, hanem lelőtték a repülőgépet" - írta Répássy. Az [origo] megkereste Szilvásy hivatalát, ahol közölték, dolgoznak a válaszon, de időbe telik, míg utánanéznek a részleteknek.

Írógép mint Kalasnyikov

Répássy felvetései - a hadianyag-szállítás és gép lelövése - nem számítanak újdonságnak, a magyar hatóságok azonban eddig úgy tettek, mintha nem vennének róluk tudomást. Csillag István például még pár évvel ezelőtt, a már említett interpellációra adott válaszában is azt hangsúlyozta, hogy a tragédiát megfelelően kivizsgálták a hatóságok, kizártak "minden olyan ténymegállapítást, amellyel meg lehetett volna határozni a katasztrófa okát", új körülmények és tények pedig, a miniszter szerint azóta nem merültek fel. Utóbbi megjegyzéssel az általunk megkérdezett hozzátartozók nem értenek egyet.

Németh László - mint azt már korábbi interjúkban is elmondta - kutatásai szerint olyan bizonyítékokra bukkant, amelyek arra utalnak, hogy a gépet lelőtték. Erre két okot is szolgáltathatott a Malév-járat: egyrészt állítólag ezen a járaton utazott volna egy militáns palesztin csoport vezetése, de az utolsó pillanatban változtattak a tervükön, és erről a feltételezett támadó nem értesült. A másik ok, hogy felmerült, a gép esetleg hadianyagot szállított. A Malév akkori főpilótája, Fülöp András az [origo]-nak megerősítette, hogy ez bevett gyakorlatnak számított: a hivatalos papírokon írógép vagy éppen varrógép-alkatrész szerepelt, de valójában AK típusú géppuskák és más fegyverek voltak a rakodóttérben. Fülöp szerint még olyan utasítás is volt a Malévnél, hogy Törökországban nem szabad kényszerleszállást végrehajtani, nehogy a NATO-tagállam hatóságai átkutassák a gépet és megtalálják a hadianyagot.

Fülöp nemrég megjelent, Szarvasbikák, gépmadarak című könyvében tényként kezeli, hogy a Bejrútba tartó repülőt lelőtték. "Gépünket, a HA-LCI lajstromjelű TU-154-est a bejrúti leszállási manőver közben rakétatalálat érte, kivédhetetlenül a tengerbe csapódott. (...) A magyar hivatalos körök ezt egyértelműen elhallgatták, és a katasztrófát ismeretlen, kideríthetetlen körülmény következményeként tüntették fel. Égbekiáltóan hazug álláspont, amelyet a körülmények, a tanúvallomások, a környezetben működő katonai radarfelvételek egyértelműen cáfoltak" - írja a nyugdíjas Fülöp, aki harminc évig dolgozott a Malévnál.

"Azok az emberek hősi halottak"

Az egykori főpilóta állításait arra alapozza, amit a légitársaság részéről kiküldött szakemberek jelentettek, és arra, amit a libanoni irányító szolgálat egyik munkatársa mondott neki. Arról nem ír a könyvében, hogy szerinte kik lehettek a támadók, de a Magyar Rádió pár évvel ezelőtti dokumentumműsorában Deák Péter katonai szakértő azt mondta, Libanon, a Szíria által támogatott palesztin csoportosulás és esetleg Izrael jöhet szóba, bár utóbbit ő kizárta.

Temetetlen múlt

Az általunk megkérdezett hozzátartozók azt is gondolják, hogy a magyar hatóságok tudhattak arról, a gépet támadás érheti. Már csak ennek tisztázására is fontos lenne, hogy ha vannak eddig elzárt dokumentumok, akkor azok nyilvánosságra kerüljenek.

Fülöp Andrást azonban az zavarja leginkább, hogy szerinte az áldozatok nem kaptak elismerést, és a családtagjaikat sem támogatta sem a Malév, sem a magyar állam. "Azok az emberek hősi halottak, úgy is kellett volna kezelni őket" - mondta az egykori főpilóta. A rendszerváltáskor a hozzátartozók abban bíztak, hogy talán az ő ügyükben is fordulat következik, és a légitársaság, valamint az érintett hatóságok nyitottabbak lesznek, esetleg elismerik, ha hibáztak. Erre azonban hiába vártak. Ahogy az egyik özvegy lemondóan megjegyezte: "Legalább annyit mondhattak volna, hogy elnézést, akkor más idők jártak."