"Egy olyan modern, demokratikus köztársaságban, mint amilyen a miénk, már senki sem vitathatja, hogy férfit és nőt egyenlő jogok illetnek meg" - írta büszkén tavalyi nőnapi üzenetében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Szép szavak, bár a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (FVM) épp pár nappal előtte hoztak olyan döntést, amellyel semmibe vették egy anya jogait: visszavonták vezetői megbízatását, miközben ő épp gyeden volt, és második gyermekét nevelgette.
A nő az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH - a kormány hozta létre még 2004-ben) fordult, amely elmarasztalta a tárcát. Nem sokat kellett várni egy újabb hasonló ügyre: pár hónappal később egy másik FVM-dolgozó kereste meg az EBH-t szintén azért, mert visszavonták vezetői megbízatását. Az EBH ismét elmeszelte a minisztériumot, és kifejezte aggodalmát, mert az eljárás során úgy tűnt, nem egyedi esetekről, hanem általános gyakorlatról volt szó. A hatóság által részletesebben is vizsgált két ügy valóban hasonlít egymáshoz. Mindketten ugyanazon a részlegen, az FVM Irányító Hatósági Főosztályán (jelenleg Agrár- vidékfejlesztési főosztály) dolgoztak, és nagyjából hasonló módon vonták vissza főnöki kinevezésüket.
Kiváló munkaerőnek tartották
"Le kell szögeznem, hogy vezetői megbízatása visszavonására kizárólag amiatt került sor, mert vezetői feladatát már két éve nem látja el, hiszen gyermeke ápolása céljából fizetés nélküli szabadságon van" - ezt a magyarázó levelet kapta Benedek Fülöp akkori közigazgatási államtitkártól (jelenleg szakállamtitkár) az EBH-t először megkereső panaszos, aki jelenleg Kanadában él családjával. A nő, aki kérte, hogy nevét ne közöljük, az [origo]-nak telefonon elmondta: bár szabadsága alatt is tartotta a kapcsolatot egykori munkahelyével, szóban senki sem közölte vele, hogy visszavonják vezetői megbízatását, csupán egy levelet kapott a humánpolitikai főosztálytól.
Az EBH határozatából kiderül, hogy a panaszost 2002 szeptember elején nevezték ki először megbízott főosztályvezetőnek, majd később ezt módosították főosztályvezető-helyettesi posztra. 2004 áprilisában ment el fizetés nélküli szabadságra, mert gyermeket várt. Azt a minisztérium képviselője is elismerte a tárgyaláson - derül ki a határozatból -, hogy a kismamát "kiváló munkaerőnek tartják, és jutalomban is részesült". A tárca az eljárás során arra hivatkozott, hogy átszervezés történt, ezért szükség volt arra, hogy aktív dolgozó lássa el a feladatot. A hatóság ezt az érvelést nem fogadta el, mondván, lett volna lehetőség a helyettesítésre.
Eközben a kismamának azt se sikerült kiderítenie, hogy ki kezdeményezte a döntést a megbízatás visszavonásáról. "Mindenki másra mutogatott, a főnök és a humánpolitikai főosztály is" - idézte fel a történteket a nő. A minisztérium egy ügyintézői státust ajánlott fel a korábbi vezetői poszt helyett. Benedek ezt azzal magyarázta, hogy "a törvény ezekre az esetekre így írja elő". Tisztában lehetett azért a helyzet furcsaságával, mert hozzátette: "Ezt semmiképp sem gondolom személyét érintő támadásnak, vagy kifogásnak."
Siettek az újabb jogsértő döntéssel
Az EBH 2006. szeptember 21-én hozta meg az FVM-et elmarasztaló döntést. Mint a hatóságtól megtudtuk, a minisztérium az eljárás során ígéretet tett arra, hogy amíg nem születik meg a határozat, addig hasonló ügyben nem döntenek, vagyis nem vonják vissza olyan vezetőjük megbízatását, aki gyesen vagy gyeden van. Ezt az ígéretet mégsem tartották be: két nappal a határozat megszületése előtt, szeptember 19-én újabb főosztályvezető-helyettesi poszton változtattak, az érintett pedig ismét egy nő, aki fizetés nélküli szabadságon volt, és alig több mint hat hónappal korábban született kisfiát nevelte.
Sokat látott falak - A földművelésügyi minisztérium épülete
A hatóság munkatársa az [origo]-nak elmondta: mivel a nő még szeretne visszamenni dolgozni a minisztériumba, ezért nem kíván nyilatkozni. A határozatból annyi kiderül róla, hogy jogi szakokleveles agrármérnök végzettséggel került 1997-ben az FVM-hez, ahol elsősorban uniós ügyekkel foglalkozott. Fél évet Brüsszelben töltött gyakorlaton, majd 2004 januárjában kinevezték osztályvezetőnek. 2005 júliusában miniszteri elismerő oklevelet kapott, majd még ugyanabban a hónapban főosztályvezető-helyettesnek nevezték ki. Az EBH eljárása során a nő elmondta, a kinevezés előtt a helyettes államtitkárának és a főosztályvezetőjének is külön jelezte, hogy gyermeket vár.
Kisfia 2006 februárjában született meg, tavasszal pedig főosztályvezetője közölte vele, hogy vezetői megbízatásának visszavonása terítéken van, de konkrét lépés még nem történt - derül ki a határozatból. A kismama 2006 júliusában ismét beszélt főnökével, és azt mondta neki, hogy ha szükség van rá, akkor már 2007 tavaszán vissza tud térni munkahelyére. Újabb találkozót nem tartottak, így a nő csak az október elején kézhez kapott levélből értesült arról, hogy szeptember 19-én döntés született arról, többé nem főoszályvezető-helyettes, be kell érnie egy program koordinátori pozícióval.
Két nő, három eset
Az EBH ebben az esetben is elmarasztalta a minisztériumot, amely a Fővárosi Bíróságon megtámadta az idén februárban hozott döntést, de a bíró a hatóságnak adott igazat. A minisztérium közben észbe kaphatott, mert végül visszavonta a kismamát hátrányosan érintő intézekedést. A hatóság ettől függetlenül súlyosabb szankciót alkalmazott, mint az első esetben. Egyrészt elrendelte a határozat nyilvánosságra hozatalát - ez októberben történt -, és másfél millió forintos bírságot is kiszabott. Az EBH gyakorlatában kirívóan szigorúnak számító büntetést azzal indokolták, hogy a minisztérium "ismételten jogsértő magatartást tanúsított és jogsértő gyakorlatát a továbbiakban is folytatta". Több jel utal azonban arra is, hogy nem csupán a két panaszos kismamával szemben járt el vitathatóan az FVM.
Az első ügyben a tárca a hatóság rendelkezésére bocsátott egy kimutatást, amelyből kiderült, 2004. január 27. és 2006. május 24. között kétszer fordult elő, hogy olyan nők vezetői megbízatását vonták vissza, akik gyereknevelés miatt fizetés nélküli szabadságon voltak. Egyik az a kismama volt, aki elsőként fordult az EBH-hoz. A második panaszos vezetői megbízatásának visszavonása nem erre az időszakra esett, hanem későbbre, tehát ebből az következik, hogy kellett lennie egy harmadik esetnek is. Névtelenséget kérő minisztériumi forrásokkal folytatott beszélgetésekben egy nő neve merült fel, aki már nem dolgozik az FVM-nél. Amikor megkerestük, közölte, hogy nem kíván nyilatkozni. A tárcának is feltettük a kérdést, hogy mit lehet tudni erről az esetről, de a sajtóosztály kijelentette: egy olyan kérdésre sem válaszolnak, amely érinti az EBH határozatát.
"Megpróbálták leállítani a hasonló ügyeket"
Sokatmondó volt viszont az a megjegyzés, amelyet az FVM egyik jogtanácsosa ejtett el a második eljárás során. A határozat szerint ugyanis elismerte, hogy "megpróbálták leállítani a hasonló ügyeket, de ez nem sikerült". Az [origo]-nak egy neve elhallgatását kérő minisztériumi tisztviselő azt mondta, a jogászok valóban jelezték, hogy aggályos a kismamák vezetői megbízatásának visszavonása. Forrásunk azt nem tudta, ki és miért döntött úgy, hogy ennek ellenére mégis folytatják ezt a gyakorlatot. A minisztérium sem segített ennek kiderítésében, kérdésünkre nem kaptunk érdemi választ.
A második kismama esetét az EBH részéről vizsgáló hatósági főreferens, Szász Adrián az [origo]-nak elmondta, a jogtanácsos akkor beszélt a "hasonló ügyek" sikertelen leállításáról, amikor szembesítették azzal, hogy a két nyilvánosságra került történet nem volt egyedi. Az októberben közzétett határozatban megemlítik azt is, hogy a panaszos információi szerint "két fizetés nélküli szabadságon lévő köztisztviselőnek is felmondott az FVM az utóbbi időszakban". Szász Adrián szerint szembetűnő volt, hogy bár az eljárás során többször elhangzott ez az állítás, a tárca részéről mégsem cáfolták kategorikusan. Az FVM most az [origo] megkeresésére tagadta, hogy lettek volna ilyen felmondások.
Kormányprogram és valóság - Gyurcsány Ferenc Gráf József agrárminiszterrel
Gyakorlatilag ez volt az egyetlen kérdés, amelyre válaszolt a minisztérium. A legtöbb esetben azt közölték, az EBH eljárásának "mozzanatait nem kommentáljuk, nem magyarázgatjuk utólag". Pedig nyitott kérdésekből nincs hiány. Nem tudni például, ki felelős azért, hogy egymás után hoztak a minisztériumban jogsértőnek bizonyuló döntéseket. Nem is indult belső vizsgálat, és nem vontak felelősségre senkit, legalábbis a minisztérium sajtóosztálya az ezt firtató első kérdésünkre azt válaszolta, "az FVM tudomásul vette a döntést és eleget tesz az abban foglaltaknak", majd a sajtós ezt több nap után kiegészítette azzal, hogy "erről nincs tényinformációm".
Annak ellenére nem buzgólkodik a minisztérium a hibák feltárásával és a felelősségre vonással, hogy az EBH nagyon súlyos kijelentéseket tett. "Egyértelműen az állapítható meg, hogy az eljárás alá vont minisztériumnál mindazoknak a nőknek, akik gyermekvállalás miatt munkát nem végeznek, nem kívánatos a vezetői státuszuk fenntartása" - mondta ki a hatóság. Mivel még a kormányprogramban is külön szerepelt az, hogy az ilyen gyakorlat ellen küzdeni kell, ezért az [origo] kíváncsi volt arra, ha már az FVM nem jeleskedik az önvizsgálatban, vajon a miniszterelnök fontosnak tartja-e azt. A Gyurcsány Ferenchez eljuttatott kérdéseinkre egyelőre nem érkezett válasz.