Bolygómentéssel törne ki az antihősök városa

Klímaháborújávál próbálja népszerűsíteni magát a Pest megyei Pomáz, amely többek között a betegivel végző Fekete Angyalt és egy valóságshow szereplőjét adta az országnak. A város klímastratégiája több olyan célt fogalmaz meg, amelyek révén nemcsak javul a pomáziak élete, hanem több pénz is marad a helyiek zsebében. A településen még a diákok elméjét is a zöld értékek mentén pallérozzák. Pomáz egyike azon három településnek, amelyek előbb próbálnak tenni az éghajlatváltozás ellen, mint a kormány.

A fővárosba ingázókat négyesével egy autóba ültetnék, a buszállomásra igyekvőket ingyenes helyi járat szedné össze, a bringákat pedig ingyen vitetnék a BKV-járatian - többek között ilyen ötletekből áll a 16 ezer lakosú Pomáz helyi klímaprogramja, amelyre múlt héten bólintott rá a Pest megyei település fideszes többségű önkormányzata. A programot koordináló Dulai Gábor az [origo]-nak elismerte: nem biztos, hogy minderre rá tudják venni a helyieket, de ha meg se próbálják, akkor semmi esély arra, hogy csökkentsék a klímaváltozás káros hatásait. Ez ellen pedig helyi szinten lehet a legjobban fellépni - tette hozzá.

Megelőznék a kormányt

A helyi klímaterv - amelyre idén 6 millió forintot különített el az önkormányzat - az élet majdnem minden területén előrukkol olyan javaslatokkal, amelyekkel tompítani lehet az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásait. Hasonlóan a 64 oladalra rugó, Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia címet viselő dokumentumhoz, amely az ország egészére fogalmaz meg javaslatokat. A csomagra a kormány már rábólintott, a tervezet társadalmi vitája azonban még zajlik. Úgy tűnik tehát, Pomáz lehet az egyik olyan település, amely ökotudaosságban beelőzi a kormányt.

A pomázi terv komolyságát garantálja, hogy annak megszülétése felett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szociológiai Kutatóintézete bábáskodott. Az ötletet is az MTA szállította, Nagy-Britanniában ugyanis több kisváros évtizedek óta folytatja helyi háborúját a klímaváltozás ellen. Ugyancsak az Akadémia feladata lesz a terv jövő évi életbe lépése után annak mérése, hogy a pomáziak mennyivel kevesebb olyan gázt (szén-dixidot, metánt) eregetnek ki, amely felelős a globális felmelegedésért. A kisvárosi terv azonban nem csupán csökkenteni próbálja a többek között a közlekedés során kibocsátott gázokat -, ami valóban jelentős, mivel a főváros közelsége miatt nagy az átmenő forgalom - hanem alkalmazkodni is próbál a megváltozott viszonyokhoz.

Rájuk férne a jó reklám

Többek között olyan javaslatokkal látja el a helyieket, amelyeket, ha építkezés közben betartanak, hőszigetelőbb házakat húzhatnak fel, vagyis spórolhatnak a gázszámlán. A helyi katasztófatervvel a tavalyi augusztus 20-i viharhoz hasonlók ellen készülnek fel, valamint az olyan özönvízszerű esőktől is próbálják védeni magukat, ami miatt megáradhat a helyi Dera patak. Hőségriadóval is előrukkol majd a Pest megyei város, amely a katasztrófális hőségben olyan tanácsokkal látja el az ott élőket, hogy a melegben miként tárolják a gyógyszereket, mikor szellőztessenek, mit igyanak, valamint, hogy mi az egyes hatóságok dolga. Ez azért jelentős, mert a katasztrófatörvény országosan csak azt írja elő, hogy mikor kell harmadfokú hőségriadót előírni, azt azonban már nem részletezi, kinek mi a feladata, mit kell tennie a hatóságoknak és az egyes önkormányzatoknak.

A kanyargó Dera

"Végre valami pozitívat is kötnének az emberek hozzánk" - ecsetelte az [origo]-nak Vicsi László polgármestere a helyi klímaharc előnyeit. A város első embere szerint a jó relákmra azért lenne szükségük, mert a város renoméjának nem tett jót, hogy a településről származik a betegei megölése miatt több évre ítélt Fekete Angyal, a kommandósok által agyonlőtt szénatéri túszejtő, valamint az egyik valóságshow, melleiből hírt csináló szereplője. A polgármester szerint a saját klímatervvel előrukkoló, a főváros agglomerációjában fekvő településnek így végre esélye lesz arra, hogy uniós pénzekhez jusson, azok nagy részét ugyanis jelenleg Budapest fölözi le.

Vicsi szerint a klímaharctól nem kell csodát várni, az embereket ugyanis nem lehet egy-két év alatt megváltoztatni. "A gyerekeknél viszont még van erre esély" - tette hozzá a polgármester, aki szerint az oktatás éppen ezért a klímaprogram legfontosabb része. Bár az [origo] által megkérdezett szülők egyike sem hallott a klímatervről, a legtöbb helybeli szerint jó lenne, ha a környezetvédelem szerepe növekedne az iskolai oktatásban. A település három iskolája közül ebben jelenleg a Mátyás Király általános iskola jár az élen, amely az ország közel 300 ökoiskolájának egyike. Ez azt jelenti, hogy környezetvédelem az átalagosnál jóval intenzívebben érvényesül a tanításban.

Minden sarokra jut egy szelektív kuka

Külön ökoóra ugyan nincsen, de a tanárok minden tantárgyba, még a metmatikába is belecsempészik a környezetvédelmet. Tanórán kívül közvélemény-kutatást végeznek a diákok arról, hogy hányan gyűjtik a településen szelektíven a szemetet, valamint tisztogatják a palackokkal teledobált helyi patakot. Az iskoláról már első ránézésre is süt a különc szemlélet: az épületet bringatárolók fogják körbe, az előtérben hatalmas falikút fogadja a látogatót, amelyből speciálisan tisztított vizet ihatnak a nebulók, a legtöbb sarokban pedig egy szelektív kuka bújik meg. Bár az ökoiskoláknak nem jár plusztámogatás mégis megéri specializáció. Az iskola ugyanis vonza a környékbeli diákokat, így nem kell a megszűnéshez is vezető létszámhiánnyal küzdeniük.

Az MTA által felvetett ötletre Pomázon kívül még két település csapott le: Hosszúhetény és Tatabánya. A Zengő lábánál fekvő Hosszúhetény azért jött képbe, mert a település volt a hegycsúcsra tervezett radarállomás ellen küzdő civilek központja. Tatabánya pedig azért vágott bele, mert hiába szűnt meg a nehézipar a városban, továbbra is rajta maradt a rosszul csengő iparvárosi bélyeg: az emberek nagy része még mindig a legdurvább szennyezőket tartalmazó, úgynevezett "piszkos tizenkettő" közé sorolja. Ugyancsak fontolgatja a helyi klímaharcot Pilis és Albertirsa.