Felpuhították a vizitdíjat a kormánypártiak

Az egészségbiztosítási törvény tervezetéhez benyújtott összes koalíciós módosító indítványt megszavazta a parlament kedden. Ezek szerint lesz vizitdíj, de csak felpuhított változatban, azaz 2009-től a magánbiztosítók átvállalhatják azon betegek vizitdíját, akik részt vesznek a kötelező szűrővizsgálatokon. Megmaradhat az állami mamutpénztár és óvatosan mérik ki a magánbefektetők, illetve az új biztosítótársaságok állami tagjainak befolyását. Végszavazás egy hét múlva.

Elvetették az egészségbiztosítási törvény tervezetéről szóló szavazáson a vizitdíj-eltörlését, amelyet eredetileg a szocialista Tóth Károly indítványozott. Az MSZP-s képviselő - aki a frakcióban egyedüliként mentességet kapott a voksolás alól - az [origo]-nak azt mondta: "nem az a kérdés, hogy csalódott vagyok-e hanem hogy jól döntöttünk-e?". 2009-től amúgy sem lesz vizitdíj, csak az a változat nem hoz majd megnyugvást - tette hozzá arra a lehetőségre utalva, hogy a biztosítók bizonyos feltételek esetén átvállalhatnák a vizitdíj megfizetését. A keddi szavazáson a másik renitens Kékesi Tibor volt, aki annak ellenére igennel szavazott saját, kisebb gazdasági változatásra vonatkozó javaslatára, hogy azt a szocialisták nem támogatták.

A törvény tervezetéhez benyújtott módosító javaslatokról kedden szavazott a parlament, a több mint 200 módosító indítványról szóló szavazást pár perc alatt zavarták le a képviselők. Béki Gabriella, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának SZDSZ-es tagja a gyorsaságot azzal magyarázta az [origo]-nak, hogy valójában csak 30 gombnyomásra volt szükség, mert egyszerre szavaztak azokról a javaslatokról, amelyekkel a kormány és a bizottságok is egyetértettek.

A koalíciós egyeztetéseknek megfelelően kedden az összes olyan módosító javaslatot elfogadta az országgyűlés, amelyeket korábban a kormánypártok támogattak. Minden az előzetes egyeztetés alapján ment - jelentette ki Gusztos Péter az SZDSZ frakcióvezető helyettese az [origo]-nak, hasonlóan nyilatkozott a szocialista képviselőcsoport vezetője, Lendvai Ildikó is.

A szocialisták frakcióülést tartottak a szavazást után. A képviselők egyhangúlag támogatják a törvényjavaslatot, senki nem kért felmentést a december 17-ei végszavazás alól, és az sem merült fel, hogy elhalasszák a szavazást jövő évre - mondta el Lendvai az ülést követő sajtótájékoztatón kedd délután. A frakcióvezető szerint azért tartott órákig a gyűlés, mert egyenként átnézték a módosító javaslatokat. Mandur László képviselő az [origo]-nak arról beszélt, hogy nem volt feszült a hangulat, inkább csak az érződött, hogy azért kissé izgulnak a pártban, hogy minden működik-e majd.

A fideszes Mikola István a szavazás utánra rögtönzött sajtótájékoztatóján elmondta: Fidesz a koalíció által benyújtott több száz módosító indítvány miatt nem vett részt a szavazáson, mert ebből számukra az derül ki, hogy a törvény készítő sem tudják, miről szól saját javaslatuk. Még reménykednek, hogy a jövő heti végszavazáson elbukhat a javaslat - tette hozzá. Az egészségügyi bizottság holnapi ülésén fogja tárgyalni a civil szervezetek által összeállított alternatív törvénytervezetet, Mikola még lát rá esélyt, hogy a bizottság ezt támogatni fogja.

A keddi volt az őszi parlamenti ülésszak utolsó ülésnapja, de mivel még hátra van a szavazás a költségvetésről, illetve az egészségügyi biztosítási reformról, a kormányfő kezdeményezésére az országgyűlés elnöke december 17-re rendkívüli ülést rendelt el.

Ide is, oda is

A biztosítási reformról szóló törvényjavaslat körüli vita érdekesen alakította át a tervezetet. Az MSZP-sek főként a kisebbségi tulajdonosnak - a biztosítókban 49 százalékos részesedéssel beszálló magáncégeknek - biztosított erős jogokat kifogásolták, az SZDSZ viszont pont azért harcolt, hogy ne kelljen túl sok kompromisszumot kötnie ebben a kérdésben. A párt azt is jelezte: ha az Országgyűlés olyan változatot fogad el, amely jelentősen szűkíti a kisebbségi tulajdonos jogait, akkor az SZDSZ nem fogja megszavazni a törvényt.

A tervezethez benyújtott javaslatokból, valamint az azokhoz kapcsolt újabb módosító javaslatokból több mint kétszázra bólintott rá a koalíció. A nehezen nyomon követhető módosítások során kétszer írták át például a törvény címét. Többször variált a koalíció azon is, hogy évente hányszor lehessen biztosítót váltani: eleinte úgy volt, hogy egyszer, ezt kettőre emelték. A végső változat pedig újra azt tartalmazza, hogy csak egy alkalommal lehet cserélni, mégpedig október 15. és november 15. között.

Ami a magánbefektetők jogait illeti: a kompromisszumos javaslat az SZDSZ-nek kedvez azzal, hogy a vezérigazgatót a kisebbségi tulajdonos adja. A szocialisták által hangsúlyozott állami kontroll pedig úgy érvényesül, hogy a napi ügyeket irányító vezérigazgató személyét jóvá kell hagynia az igazgatótanácsnak. A testületben - amelybe 3-3 tagot delegál az állam és a befektető - háromnegyedes többséget kell kapnia az igazgatónak. Ráadásul az állam delegálhatja az igazgatótanács elnökét is, igaz, ő csak protokolláris funkciót tölt majd be.

Megerősítették az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) utódaként létrejövő Nemzeti Egészségbiztosítási Központ jogait, amely a járulékokból befolyó pénzeket kezeli majd. A kormányhivatal - amely a korábbi tervekkel szemben nem kerül az egészségügyi tárca fennhatósága alá - határozza meg, hogy ügyfelenként mennyi pénzt kapnak a pénztárak, dönt a gyógyszertámogatások mértékéről, ellenőrzi a pénztárak kifizetéseit, valamint meghatározza a taj-számokat. Az intézményt a miniszterelnök által hat évre kinevezett igazgató irányítja.

Meglóduló fantázia

A kormány eredetileg azt ígérte: áprilisra elkészül az egészségbiztosítási törvény tervezetével. Ebből végül semmi nem lett, a javaslatot csak ősszel nyújtották be a parlamentnek és az MSZP rögtön darabjaira is szedte: több mint 100 MSZP-s módosító érkezett az anyaghoz, hiába fogadta el azt korábban a kormány.

Béki Gabriella a módosító javaslatok nagy számát az [origo]-nak azzal indokolta, hogy ha egy új koncepciót tartalmazó törvényről szavaz az országgyűlés, akkor rendszerint "meglódul a képviselők fantáziája". Béki szerint ez történt a nyugdíjreform 1997-es elfogadásakor is. A politikus úgy látja: a módosító javaslatok többsége csupán szépészeti, jogtechnikai jellegű, vagyis céljuk csak az, hogy a képviselő így akarja befolyásolni a törvényhozást.

Béki szerint ilyen volt Kékesi Tibor azon javaslata is, amely szembement a koalícióval. Az eredeti javaslatban az szerepelt: "ha a kisebbségi tulajdonos 20-30-40 százalékot szerez,". Ehelyett Kékesy azt javasolta, hogy a törvény szövegben a következő legyen: "20, illetve az azt követő minden tíz százalékok". Béki hozzátette: ilyenkor mind a két variáció jó, úgyhogy mindegy, hogy elfogadják-e vagy sem. A képviselő szerint a lényeg, hogy a főbb tartalmi részekről - az OEP utódának jogai meg a menedzsement jogai - egységesen szavazott a koalíció, ezekről a múlt héten sikerült megállapodniuk.