Varga Zoltán már korábban is lemondhatott volna, döntésével azonban megvárta azt a felmérést, amely az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) és a bíróságok munkáját értékelte. E szerint a bírói szervezetek és az ítélkezés független maradt, és az OIT kifogástalanul ellátja feladatát - mondta az [origo]-nak Lomnici Zoltán, az OIT elnöke. Hozzátette: döntésével, mint azt a bíró november 29-i keltezésű levelében megindokolta, Varga a testületet kívánja védeni.
Varga Zoltán bíró első fokon tárgyalta a móri bankrablással korábban gyanúsított Kaiser Ede ügyét. Vargát azt követően érték támadások, hogy felmerült: Kaisernek semmi köze a móri mészárláshoz.
Lomnici Zoltán elmondta: több szervezet felmérése is azt mutatta, hogy az OIT kifogástalanul ellátja feladatát, és az embereknek csupán 9 százaléka gondolja úgy, hogy a testület rosszul vagy nagyon rosszul működik. A bírói kar tisztújításakor is alkalmasnak találták a jelenlegi hivatalvezetőket, és 9 megyében újra is választották a bírósági elnököket. "Varga ezek után mondott le, mert meg akart győződni arról, alaptalanok-e a bíróság alkalmatlanságáról szóló vádak. Mivel a kritikák alaptalannak bizonyultak, ezek elleni tiltakozásul mondott le az elnökhelyettes" - mondta az [origo]-nak Lomnici.
Varga levelében, melyet Lomnici felolvasott, az áll, hogy sorozatos és egyre durvább támadások érték őt a móri ügyben, és személyén keresztül az OIT-t, a bíróságokat és az igazságszolgáltatást támadták.
Varga nagy tekintélyű bírónak számít, korábban az összes nagy gyilkossági ügyet ő tárgyalta. Nem először érték támadások sem, például a Magda Marinkó-ügy kapcsán töltényt küldtek neki.
Egy névtelenséget kérő bírósági forrás azt mondta az [origo]-nak: Varga lemondásának hírére folyamatosan érkeznek a tiltakozó hívások, hogy ne engedjék lemondani. Az illető úgy fogalmazott a móri üggyel kapcsolatban: minden hibás bírói döntés mögött egy téves vádirat és egy elhibázott nyomozás áll.
A 2002. május 9-én elkövetett móri bankrablás miatt jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt Kaiser Ede ügyvédje perújítási kérelmet nyújtott be, miután januárban a nyolc halálos áldozatot követelő bűncselekmény ügyében új körülmények merültek fel, és új gyanúsítottakat vettek őrizetbe a rendőrök.
A Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai ugyanis januárban összefüggést találtak a móri bankrablás és a 2003 júliusában elkövetett veszprémi postásgyilkosság között, majd egy hónappal később őrizetbe vették N. Lászlót és W. Róbertet, akiket a móri bűncselekmény elkövetésével gyanúsítottak. Egyikük be is ismerte, hogy a bankrablás idején a pénzintézet ajtajában állt. A másik gyanúsított, N. László, öngyilkosságot követett el cellájában.