Kemény nap lesz december 17-e

Sűrű napnak ígérkezik december 17-e, amikor idén utoljára ül össze az Országgyűlés. A képviselők várhatóan ekkor szavaznak az egészségügyi reformot lezáró biztosítási törvényről, amely majdnem a szakításig élezte a koalíciós torzsalkodást. A voksolás napjára időzítette újabb országos sztrájkját a Liga Szakszervezet. De ezen a napon dönt a parlament a költségvetésről, valamint hét év vacillálás után megválaszthatják az első zöldombudsmant is. Számbavettük a hosszú hétfő főbb eseményeit.

Egészségbiztosítás

December 17-én szavaz az Országgyűlés az egészségbiztosítási reformról szóló törvényről, amely a tervek szerint lezárja az egészségügy átalakítását. A jogszabály - amely lehetővé tenné, hogy a létrejövő pénztárakban kisebbségi tulajdonosként megjelenjen a magántőke - fő érdekessége, hogy ez generálta a legtöbb vitát a koalíciós pártok között. A törvényről szóló tárgyalások többször annyira megrekedtek, hogy az SZDSZ-ben belül sajtójelentések szerint az is felmerült, kilépnek a koalícióból. A törvényre a többszöri koalíciós alkuk után, a zárószavazáson valószínűleg rábólint a koalíció.

Költségvetés

Az idei költségvetési vitát nem kísérte akkora érdeklődés, mint a korábbi években, a figyelem sokkal inkább az egészségbiztosítási reformra, illetve a nyugdíj-szabályok szigorítására fókuszálódott. A vita legérdekesebb pillanata az volt, hogy az SZDSZ egyik adócsökkentési javaslata kapcsán felmerült: a szabaddemokraták együtt szavazhatnak a Fidesszel. A kisebbik koalíciós párt azt is felvetette, hogy együtt tudnának működni egy Orbán Viktor nélküli Fidesszel. A javaslatból végül nem lett semmi, az SZDSZ visszavonta azt. Nem született meg az a kétharmados támogatást igénylő költségvetési hivatalról szóló döntés sem, amely őrködne a büdzsé betartása felett. Ami magát a költségvetési törvényt illeti - aminek végszavazása december 17-én lesz -, az [origo]-nak nyilatkozó közgazdászok azt mondták: megfelel a konvergenciaprogram elvárásainak, de nem alapoz meg hosszú távú gazdasági növekedést.

Fák védelme

Várhatóan az utolsó parlamenti ülésnapon szavaz az Országgyűlés arról is, hogy elfogadja-e a köztársasági elnök jelöltjét a múlt héten létrehozott zöldombudsman posztjára. A szavazás végkimenetelét egyelőre nem lehet tudni, Sólyom László ugyanis a bejelentés előtt nem egyezetett a jelöltjéről a parlamenti pártokkal. Nagy Boldizsár megválasztásához ugyanis kétharmados támogatás szükséges. A jövő nemzedékek érdekei felett őrködő ombudsmani hivatal jelentőségét növeli, hogy hasonló tisztség Magyarországon kívül más uniós tagállamban nincsen. A valószínűleg főként környezetvédelmi kérdésekben eljáró ombudsman hatásköre kiterjed a magánszférára is: beléphet minden olyan ingatlan területére, ahol természetpusztítás folyik, és betekinthet minden ezzel kapcsolatos iratba. Az ombudsmant munkájában még a magán-, az üzleti vagy az államtitok sem akadályozhatja meg.

Választások

Kérdéses, hogy megkapja-e a kétharmados támogatást december 17-én az Országgyűlésben a kormánynak a választásokkal és népszavazással kapcsolatos módosító javaslata. A kormány többek között azt szeretné elérni, hogy a választópolgárok döntése két évig kösse meg a törvényhozók kezét. Ez azt jelenti, hogy az Országgyűlés két éven belül nem hozhat a népszavazás eredményével ellentétes döntést. A felevetés azért érdekes, mert a Fidesz több kérdésben is népszavazást kezdeményezett, többek között a vizitdíj és a tandíj eltörlése érdekében. A kétharmados törvény megszavazását segítheti, hogy a Fidesz kedden előállt saját javaslatával, miszerint három év megkötést ők is elfogadhatónak tartanának.

Változtatna a kormány a parlamenti választásokra vonatkozó szabályokon is. Ennek lényege: az országgyűlési választások második fordulójában nem szavazhatna senki, ha abban a választókerületben, ahol az első fordulóban voksolt, a választás érvényes és eredményes volt, azaz megválasztották az egyéni képviselőt. A kormány szerint erre azért van szükség, mert ezt a kiskaput korábban már többször kihasználták.

Fotó: Vanik Zoltán

Sztrájk

A biztosítási reformról szóló szavazás napjára hirdetett határozatlan idejű sztrájkot a Liga Szakszervezet, amely november 21-én országos munkabeszüntetésével már megmutatta erejét. A Liga azt szeretné elérni, hogy a kormány januártól ne szigorítsa a nyugdíjazásra vonatkozó szabályokat, valamint vonja vissza az egészségbiztosítási reformról szóló törvényt. A sztrájk várhatóan nem fog belenyúlni a karácsonyba, legalábbis ezt mondta az [origo] Vendégszobájában Gaskó István, a Liga Szakszervezet vezetője. Gaskó hétfőn azzal hergelte fel az MSZP-t, hogy bejelentette: hajlandók kifizetni a vacilláló szocialista képviselők 100 ezer forintos büntetését is, akiket ez tart vissza attól, hogy nemmel szavazzanak a törvény végszavazásán.

Közlekedés

Dönt az Országgyűlés a közlekedési pontrendszer szigorításáról is. A javaslat lényege, hogy egységesen 3 ponttal, 6-ra emelnék a közlekedési vétségekért adható pontszámokat. Ezzel pedig már három súlyos szabálysértés esetén visszavonható lenne a jogosítvány. A kormány azzal érvelt a szigor mellett, hogy a tavalyi év végig mindössze 330-an szedték össze a vezetői engedély visszavonását eredményező 18 pontot.