A laktanyákat az ötven évvel ezelőtti városszerkezethez illeszkedve építették meg, miközben a peremkerületek terjeszkedtek, és több tízezer ember otthonául szolgáló lakótelepek épültek - olvasható a Népszabadságban. A nemzetközi irányelveknek megfelelően nappal a riasztástól számított tíz, éjszaka pedig öt percen belül kell megkezdeniük az oltást és a mentést. A főváros területének nagyjából a felén - elsősorban a belső kerületekben - a tűzoltók legalább két laktanyából képesek szintidőn belül a riasztás helyszínére érkezni. A város másik felén csak egy laktanyából lehet szintidőn belül kivonulni.
Vannak ugyanakkor olyan területek is, amelyeket szintidőn belül képtelenség elérni. Új laktanyára volna szükség a budai oldalon Remetekertvárosban, míg Pesten Pestszentlőrincen, Soroksáron és Árpádföldön. Két laktanya felújítása is halaszthatatlan. Rákosszentmihályon bővítésre lenne szükség, mert csak a mostaninál több tűzoltóautó képes megfelelően óvni a területet. Tarthatatlan az V. kerületi tűzőrség helyzete is: ez a laktanya már évtizedekkel ezelőtt sem felelt meg a Belváros tűzvédelmi igényeinek.
Ezért reménykedtek abban, hogy a Podmaniczky utcába, a volt MÁV-területre költözhetnek, ugyanis a kormányzati negyeddel együtt megépült volna a belvárosi tűzoltók új laktanyája, amely a pályaudvar, a bevásárlóközpont és az új épületek tűzvédelmét is garantálta volna. Ez azonban a kormányzati negyeddel együtt egyelőre elmarad. Egy laktanya megépítése nagyjából 500 millió forintba kerül, amelynek költségeit a fenntartó önkormányzat nem képes előteremteni, az egyébként Magyarország legmódosabb térségébe tartozó Budapesten.