Feleslegessé vált az óraátállítás

Egykor azzal az indoklással vezették be számos országban az évenkénti két óraátállítást, hogy ezzel jelentős energiát lehet megtakarítani. Mára azonban a legújabb felmérések szerint a takarékosság csak álom marad. Az Egyesült Államokban például alig van különbség az energiafogyasztásban azokban az államokban, ahol átállítják az órákat azokhoz képest, ahol nem. Magyarországon se csökken már jelentősen az áramfogyasztás az óraátállítástól, ami a modern technikai berendezéseknek köszönhető.

A nyári időszámítás ötlete az első világháború idején, az Egyesült Államokban merült fel. Magyarországon először 1916-ban vezették be, később azonban többször eltörölték. 1980 óta alkalmazzuk ismét évről évre.

Akkor 5-10 százalékot lehetett az energiafogyasztáson spórolni az évi kétszeri óraátállítással, míg manapság már nem észlelnek jelentős eltérést - mondta az [origo]-nak Boross Norbert, az ELMŰ szóvivője. Hozzátette: míg a ´80-as években jelentős volt Magyarországon a nehézipar, az ipari áramfogyasztás azóta jelentősen csökkent, a lakossági fogyasztás pedig nőtt. Ez annak is köszönhető, hogy régen például a közvilágítás egy adott időpontban kapcsolt be, míg ma sötétedéskor kapcsolja be a számítógépes rendszer. A fűtést is termosztát szabályozza a beállított hőmérséklet szerint, aminek szintén nincs köze ahhoz, hogy hány óra van. Régen azért is volt jelentősége, hogy télen egy órával később lehetett kelni, mert akkor ennyivel később kapcsolták be a fűtést az emberek.

A Los Angeles Times a napokban közölt egy felmérést, amelyet az Indiana állambeli Santa Barbara Egyetemen készítettek. Ebben szintén azt állították a kutatók, hogy az energiaspórolás mára már csak egy legenda, amire alapozva évente kétszer megzavarják az emberek biológiai óráját.

A vizsgált Indiana állambeli városok közül 15-ben átállítják évente kétszer az órákat, míg a többi 92-ben nem. A vizsgálat azt a megdöbbentő eredményt hozta, hogy nemhogy csökkennek az energiaköltségek az óraátállítás következtében, hanem összesen 8,6 millió dollárral megnövelik azt.

A kutatók ezt azzal magyarázták, hogy télen a fűtést, nyáron a légkondícionálót kapcsolják be az emberek, és mindkettő jelentős áramfogyasztással jár. Télen állandóan megy a fűtés, akkor is, ha nincsenek otthon az emberek. Nyáron pedig, ha korábban hazaérnek a munkából, azonnal bekapcsolják a légkondícionálót. Mindez még több energiafogyasztással jár, mint ha nem történne óraátállítás.

Az óraátállítást követő hetekben ráadásul több a figyelmetlen sofőr, mert az átállítás megzavarja az emberek biológiai óráját, amitől álmosabbak, fáradtabbak, adott esetben ingerlékenyebbek lesznek. Ezekkel az elméletekkel kapcsolatban azonban még senki sem tudott felmutatni bizonyítékot.

Az óraátállítást viszont csak egységesen lehetne eltörölni, mert a szakemberek szerint az országokon átívelő vonat- és légi közlekedésben káoszt okozna, ha például Európában országonként eltérnének az óraátállítást illetően.

Legközelebb március 30-án, vasárnap kell egy órával előbbre állítani az órákat hajnali 2-ről 3 órára.