Falun jobban akarták az igent

Hajdú-Biharban volt a legmagasabb, Budapesten a legalacsonyabb az igenek aránya. Az egyik leginkább kormánypárti terület a főváros XIII. kerülete. Az ország egyik legszegényebb települése hozhatta arányaiban a legtöbb igen szavazatot: az ezer lakosú Alsószentmártonban mindössze heten szavaztak a díjak megtartására. Olvasson statisztikákat.

A három kérdésből kettő Hajdú-Bihar megyében kapta a legtöbb igen szavazatot: a vizitdíj eltörlésére 89,6 százalék, a kórházi napidíj eltörlésére pedig 88,39 százalék szavazott így. A tandíj eltörlésének ügye viszont Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében talált a legtöbb támogatóra, 88,57 százalék szavazott a képzési hozzájárulás bevezetése ellen (Hajdú-Bihar megye itt második lett).

Budapesten kapta mindhárom kérdés a legkevesebb igen szavazatot: a tandíj eltörlésére 72,12, a kórházi napidíj ellen 73,14, a vizitdíj ellen 75,23 százalék szavazott. A XIII. kerület még a fővároson belül is kilóg a sorból, ez az egyetlen kerület, ahol 70 százalék alatti támogatottságot kaptak a népszavazásra feltett kérdések: a tandíj eltörlése 64,73, a kórházi napidíj eltörlése 65,96, a vizitdíj eltörlése 68,21 százalékot kapott. A megyék közül Komárom-Esztergomban volt a legalacsonyabb az igenek aránya és itt a megyén belül is vannak statisztikailag számbavehető eltérések: Dorog és Oroszlány 70-74, Tatabánya 74-77 százalékban szavazott igennel, Esztergom, Tata és Komárom pedig 80-82 százalékban.

Komoly eltérés látszik a városi és a kistelepülési eredmények között. A falvakban közel 7 százalékkal magasabb eredményt értek el az igenek. A városokban átlagosan 80-81, a falvakban 87-88 százalék szavazott a díjak eltörlésére.

Néhány érdekesebb települési adat

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Kövér László a Fidesz választmányi elnökének szülővárosa, Pápa az országos átlag felett támogatta az ellenzéki kezdeményezést: 84-86 százalékban szavaztak a város lakói a díjak eltörlésére. Ennél is magasabb arányban szavaztak igennel Orbán Viktor szűkebb hazájában: szülőfaluja, Alcsútdoboz 88-90 százalékban támogatta az általa is fémjelzett szavazást, a szomszéd Felcsút pedig - mely település futballcsapatának Orbán jelenleg elnöke 90-91 százalékban szavazott a három díj eltörlésére. A magas eredményt persze az is indokolhatja, hogy ebben az esetben kistelepülésekről van szó.

Tarlós István, a Fidesz népszavazási kampányfőnöke 16 éven át volt a III. kerület polgármestere, ám az ő esetleges személyes varázsa nem befolyásolta a szavazási eredményt: Óbudán még az országosan legalacsonyabb fővárosi átlagnál is kisebb, 71-74 százalék volt az igenek támogatottsága. Veszprémben, Navracsics Tibor Fidesz-frakcióvezető körzetében - ahol a helyi kórházat Rácz Jenő volt MSZP-s egészségügyi miniszter vezeti és ahol Mikola István, a Fidesz korábbi miniszetere is született - szintén az országos átlag alatt 75-78 százalékban szavaztak igennel. Tamásiban, Dávid Ibolya MDF-elnök választókörzetében 81-83 százalék volt az igenek aránya.

A már magánkézben üzemeltetett kórházakkal rendelkező települések közül csak Körmenden kapott a megyei átlagnál magasabb támogatást (88 százalékot) a kórházi napidíj eltörlése. Kiskunhalason 83 százalék, Budaörsön 75 százalék, Egerben 81 százalék, Gyöngyösön 75, Hatvanban 80 százalék szavazott igennel erre a kérdésre.

Mindegy ki gazdag, ki szegény

Nem látszik összefüggés a települési eredményekben aszerint, hogy tehetős vagy lecsúszott községről van szó. Az egyik legalacsonyabb igen-arány az ország legszegényebb településén született. A leggazdagabb magyar település, a Pest megyei Telki - ahol egyben az ország első magánkórházát alapították több mint tíz évvel ezelőtt - 73-77 százalék arányban támogatta a díjak eltörlését. A hasonló méretű, szintén Pest megyei és a második leggazdagabb településnek számító Csobánka jóval magasabb, 81-84 százalékos igen-arányt produkált. A harmadik leggazdagabb, a mindössze 30 fős Zala megyei Gosztola a kis lélekszám miatt jóval nagyobb szórást mutat az átlagosnál: a kórházi napidíjra csak 80, a vizitdíj eltörlésére 88 százalék szavazott igennel, a tandíj ellen pedig 84 százalék ikszelt.

A minden statisztika szerint legszegényebb és legkilátástalanabb magyar település, a 250 lakosú Borsod megyei Csenyéte viszont arányaiban csaknem a legkevesebb igent hozta országosan: a tandíj és a vizitdíj eltörlését 68-69 százalék akarta csak, a kórházi napidíj eltörlése pedig 72 százalékot kapott. Ezzel szemben a második legszegényebb településen, a Somogy megyei Pálmajorban minden kérdésben 90 százalék feletti arányokban győzött az igen. A száz lakosú, szintén Somogy megyei Tikoson - az ország harmadik legszegényebb településén - még ennél is magasabb, 93-95 százalékos támogatása volt a díjak eltörlésének. A szegény falvak tizes ranglistájának legnagyobb települése, az ezres lakosú baranyai Alsószentmárton lehet az egyik igen-rekorder: két kézen is meg lehetett számolni a nemmel szavazókat - heten voltak.