Megszégyenülés vagy lebénulás - mit jelent az SZDSZ lépése?

Még nem volt példa a magyar politikában arra, amit az SZDSZ frakciója kezdeményezett hétfő délelőtt: visszahívnák a párt által delegált minisztereket a kormányból. Az [origo] által megkérdezett politológusok szerint rendkívüli helyzet alakult ki, és három lehetséges forgatókönyvet vázoltak: vagy lebénul a kormányzás, vagy megszégyenül az SZDSZ, vagy megszégyenül a miniszterelnök.

Vagy lebénult kormányzás vagy megszégyenült párt vagy megszégyenült miniszterelnök - ezt a három lehetséges forgatókönyvet hozhatja az SZDSZ fenyegetőzése, mondta az [origo]-nak Somogyi Zoltán, a Political Capital elemzője. Somogyi annak kapcsán latolgatta a koalíció esélyeit, hogy a kisebbik kormánypárt parlamenti frakciója hétfő délelőtt kérte a párt Ügyvivői Testületét, hogy hívja vissza a kormányból az SZDSZ-es miniszereket.

Első esetben kilép a koalícióból az SZDSZ, és az MSZP kisebbségi kormányt alakít, második esetben nem történik semmi, és az SZDSZ lenyeli az egészségügyi miniszter menesztését, harmadik esetben távozik a miniszterelnök és marad a koalíció. Kisebbségi kormányzásra még nem volt példa Magyarországon, ebben az esetben az MSZP külső támogatással - akár az SZDSZ-ével is - próbálhatja igazgatni az országot - mondta Somogyi Zoltán. Az MSZP-frakciónak jelenleg 190 tagja van, tehát 4 képviselő támogatását kellene megszerezniük ahhoz, hogy biztosítani tudják a többséget.

A politológus szerint az SZDSZ szempontjából a második eset lenne a legártalmasabb. Ez azt jelentené, hogy nem kell velük egyezetni, bármit meg lehet velük etetni, ami még jobban elbizonytalanítaná szavazóikat.

Rendkívüli helyzet, rendkívüli megoldások

Az utolsó lehetőség Gyurcsány Ferenc leváltása. Ehhez az SZDSZ-nek kompromisszumra képes szocialista politikusokkal kellene tárgyalnia. A politológus szerint azonban a miniszterelnök jól érzett rá, hogy meggyengült a támogatottsága a párton belül, és ezt egy külső ellenséggel - az SZDSZ-szel - szembeni kiállással próbálja megerősíteni. Ez a külső ellenségkép azonban az SZDSZ-ben is működik.

Szomszéd Orsolya, a Vision Consulting elemzője szerint még nem volt példa ilyen lépésre a magyar politikában. Szerinte a visszahívás nyilvánvalóan a koalíció felbomlásához vezet, és mivel kormánytagokat kijelölni a miniszterelnök joga, ezért ezt követően nála lesz a labda. Így akár saját pártjából is kinevezhet új minisztereket, és kisebbségi kormányt alakíthat.

Arra azonban nincs forgatókönyv, hogy technikailag mi lesz a következő lépés, a szakember szerint sok múlik a szereplők hozzáállásán, hogy leülnek-e tárgyalni, és átalakítják-e a koalíciós szerződést. Hogy pontosan mi fog történi, azt még nem tudni. "A rendkívüli helyzet rendkívüli megoldásokat kíván" - mondta a politológus.

Előre hozott választás

Előfordulhat az is, hogy előre hozott választásra kerül sor. Ebben az esetben akár fél év is eltelhet, mire új kormánya lehet az országnak. Lövétei István alkotmányjogász szerint alkotmányjogilag kétféle módon kerülhet sor új választásokra. Az egyik lehetőség, hogy az Országgyűlés feles döntéssel határoz az önfeloszlatásáról; ekkor az államfő új választásokat ír ki. Ha a parlament a saját feloszlatásáról dönt, a határozatot megküldik a köztársasági elnöknek, aki három hónapos határidővel kiírja az új, kétfordulós országgyűlési választást.

A másik esetben lemond a miniszterelnök, és 40 napig nem találnak olyan személyt, aki mögött a parlamenti többség fel tudna sorakozni egy bizalmi szavazáson. A 40 nap elteltével az államfő új választást ír ki.Ha azonban találnak olyan személyt, akit támogatnak, akkor az új kormányfő megválasztásáról és a régi megbízatásának megszüntetéséről egy szavazással döntenek. Ekkor új kormányt kell alakítani, de az új miniszterelnök a korábbi miniszterek kinevezését is javasolhatja az államfőnek.

Az új kormány megalakításáig a korábbi kormány a helyén marad ügyvezetőként. Ebben az esetben azonban már nem hozhat önálló hatáskörben kormányrendeletet, és nem köthet nemzetközi szerződéseket. Ha nincs parlamenti többség, akkor a képviselők törvényeket sem tudnak hozni. Egy esetleges kisebbségi kormányzás esetén a kormány hivatalban marad, ám ettől kezdve nem garantálható, hogy a törvényjavaslatokat a parlamenti többség megszavazza - mondta az alkotmányjogász az MTI-nek.

Előzmények és kormányválság percől percre