Már nem mer nagyokat álmodni Pécs

Három év alatt több éles fordulatot vett a pécsi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programsorozat és őszig biztos, hogy nem is kezdődik el a tervek megvalósítása. A város átfazonírozására 44 milliárd forintot szán az EU, a kormány és a pécsi vezetés, de a merésznek induló tervek egyre karcsúbbak. A programon eleinte dolgozó civilek szerint a politika rátenyerelt az EKF-re, ezért a sok nehézség. Pedig nem mindegy, hogy a pénzből csak pár kiállításra és néhány új épületre futja vagy - az eredeti elképzeléseknek megfelelően - sikerül az európaiak agyába vésni: Pécs létezik.

A kulturális fővárosi rang elnyeréséért még Toller László, akkori pécsi polgármester kezdett erőteljesen lobbizni. A győztes pályázatot - amely a Határtalan város címet kapta - viszont már egy civil csapat készítette el, élén Takáts Józseffel és Tarrósy Istvánnal. "2005-ben Pécs toronymagasan megnyerte a pályázatot" - mondta az [origo]-nak Tarrósy, aki akkor az egyik kulcsszereplő, a pályázatíró cég, az Európa Centrum Kht. vezetője volt. "A pályázat egy fantasztikus vízió volt, amely Pécset ki akarta emelni a depressziós dél-dunántúli régióból, a város megújulását, új imázsát képzeltük el" - emlékezett vissza. Szerinte a politikai hátszél nem lett volna elég, hiszen "kőkemény volt a budapesti politikai lobbi", a pályázattal kellett lekörözni a többi jelentkezőt.

Az álmodozás korlátai

A pályázat elkészülése és győzelme után azonban egészen új korszak kezdődött. 2006-tól a kezdeti lelkesedés lassan lankadni kezdett, a pályázatíró és a menedzser - Takáts és Tarrósy - hamarosan távozott. A felszínre kerülő problémákat az érintettek többféleképpen magyarázták az [origo]-nak.

"A politika tartott tőlünk" - állította Tarrósy. Szerinte attól féltek, hogy a civilek túlságosan beleszólhatnak az irányításba. Ezért úgy érezte, hogy korlátozni kezdték a mozgásterüket, javaslataikat pedig sokszor lesöpörték az asztalról. Az első időszakot hónapokig tartó felesleges viták jellemezték.

A pályázatírás időszakában még sem jogi, sem pénzügyi korlátok nem léteztek, később azonban az elképzeléseket "be kellett szorítani ebbe a keretbe" - magyarázta a helyzetet Mészáros András, aki az EKF szervezését jelenleg irányító Pécs 2010 Menedzsment Központ főigazgatója. "A civilek ettől úgy érezték, hogy már nincs annyi beleszólásuk a szervezésbe".

Túlnőtte a kereteket

A kezdeti időszakban nem voltak tisztázottak a hatáskörök, az irányításban még sok szereplő vett részt, de alapvetően két cégé volt a főszerep: ezek az Európa Centrum Kht. és a Pécs Fejlesztési Kft. Az akkori felállás szerint kettős irányítás alatt képzelték el az EKF megvalósítását: egy művészeti igazgatóval, aki a programokért, és egy építészeti igazgatóval, aki a beruházásokért felelt.

Tarrósy végül azért távozott az EKF-től, mert "az egyre kaotikusabb állapotok között" nem találta a helyét. Éppen a művészeti igazgatói pályáztatást bonyolították, amikor az önkormányzat egyszercsak leállította a folyamatot - szerinte elsősorban politikai okokból. "Pedig voltak színvonalas pályázók, és sokat dolgoztunk a lebonyolításon" - mondta. Így került a művészeti igazgatói posztra Méhes Márton, aki több szálon kötődik a Hiller István vezette kulturális tárcához, több minisztériumi programban vállalt fontos szerepet. "Méhes nem pályázott, csak betették, mint politikailag elfogadott személyt" - állította Tarrósy, aki nem kérdőjelezte meg a művészeti igazgató szakmai alkalmasságát.

Azóta azonban már Méhes Márton is távozott az EKF-től, ahogy az építészeti igazgató, Freivogel Gábor is. Méhes ugyanis, aki a kettős irányítású rendszerben gondolkodott, hamarosan azt vette észre, hogy elkezdték szűkíteni az autonómiáját. A változást jelezte, hogy 2007 áprilisában összevonták az addig irányító két céget - így született meg mai formájában a Pécs 2010 Menedzsment Központ. "Amikor a pályázat nyert, túlnőtte a két cég kereteit ez a projekt, a feladatokat jobban kellett strukturálni" - indokolta az összevonást Tasnádi Péter, Pécs polgármestere.

Új irányítás

Tavaly nyáron új vezetőt neveztek ki a Pécs 2010 program élére Mészáros András személyében, aki főigazgatói rangot kapott. Ezzel olyan ember került az EKF élére, akit egy személyben felelősségre lehet vonni, és széles döntési jogkörrel rendelkezik. Hatáskörét egy önkormányzati határozat növelte meg.

Vezetők együtt: Mészáros, Tasnádi, Hiller

A szerkezetváltás és hatáskörének csorbítása miatt Méhes - miután elkészítette a 2007-es és 2008-as évekre szóló művészeti koncepciót - lemondott. "A rendszerbe nehezen volt beilleszthető a művészeti igazgató önállósága" - emlékezett vissza Tasnádi Péter polgármester. "Az új főigazgató pedig sok konfliktust nem kikerülve robbant be ebbe a történetbe" - fogalmazott.

Emberek jönnek-mennek

A Pécs 2010-ben dolgozók jelentős része mára kicserélődött. Legutóbb Czakó Zsolt, az EKF eddigi arculattervezője távozott. Nyilvános lemondó levelében a Mészáros András főigazgatói kinevezése óta eltelt időről keményen fogalmazott: szerinte "általánossá vált a fejetlenség, a kapkodás, a dilettantizmus", és úgy érzi, hogy munkáját "képtelenség európai színvonalon végezni". Az arculattervező problémáinak gyökereként a Pécs 2010 vezetőségét nevezte meg. Czakó az [origo]-nak azt mondta, döntése hátteréről egyelőre nem akar nyilatkozni.

A főigazgató és a pécsi polgármester is inkorrekt eljárásnak tartják Czakó távozását. A nyilvános lemondással Mészáros szerint nem sokat használt az EKF-projekt amúgy sem fényes hírnevének. "Ha valaki lojális Pécshez, hiba volt egy újabb álbotrányt kreálni" - jegyezte meg a főigazgató, aki szerint egyébként a sajtó eltúlozza a kilépések jelentőségét. Szerinte nemzetközi példák mutatják, hogy a kulturális fővárosok megvalósulási fázisainak váltakozásával "minden szakaszban új emberekre van szükség". "Nem egy dráma, hogy az emberek jönnek-mennek" - fogalmazott, hozzátéve, hogy találni fognak megoldást Czakó munkájának folytatására is.

Művészeti programok - nincs szervező vezető

A lemondások az EKF körüli mélyebb problémákat jelezték. Ezt mutatja, hogy a kormány részéről néhány hónapja felmerült: a projekt élére kormánybiztost kellene kinevezni - ez ellen Pécs élesen tiltakozott, így a kormány elállt a tervtől. Ugyanakkor egyre többen bírálták a megvalósítást, késlekedést és hibákat emlegettek.

A kormány és Pécs korábbi konfliktusos viszonya a művészeti programok terén mára rendeződni látszik. Méhes távozása után nem neveztek ki új művészeti igazgatót, hanem hosszas szünet után egy hatfős művészeti tanácsot (mt) állítottak fel. A testület már a kormány és Pécs közötti konszenzust tükrözi: négy főt a város, kettőt pedig a kulturális tárca delegált. Emellett küszöbön áll a megegyezés az úgynevezett kormány-város szerződés (lásd keretes írásunkat) módosításában.

Az mt feladata a 2009-2011 közötti művészeri koncepció kidolgozása április 30-ig. A művészek, lebonyolítást végző vállalkozók szerződtetése 2009-re csúszik. A koncepció azokra a programokra is javaslatot fog tenni, amik a még fel sem épült kulcsprojektek épületeiben zajlanak majd. A tanács a konkrét programszervezéssel jelenleg nem foglalkozik, ezt a feladatot mindössze négy ember végzi koordinátor nélkül a Pécs 2010 Menedzsment Központban. Az [origo] Vincze János színházigazgatótól, az mt egyik tagjától úgy tudja: a koncepció kidolgozása mellett a programszervezés lebonyolításában is vezető szerepet vállal majd a testület. "Elveszett több év, de ezzel nem tudunk mit kezdeni, a hátralévő kettőre koncentrálunk" - mondta.