Már nem mer nagyokat álmodni Pécs

Három év alatt több éles fordulatot vett a pécsi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programsorozat és őszig biztos, hogy nem is kezdődik el a tervek megvalósítása. A város átfazonírozására 44 milliárd forintot szán az EU, a kormány és a pécsi vezetés, de a merésznek induló tervek egyre karcsúbbak. A programon eleinte dolgozó civilek szerint a politika rátenyerelt az EKF-re, ezért a sok nehézség. Pedig nem mindegy, hogy a pénzből csak pár kiállításra és néhány új épületre futja vagy - az eredeti elképzeléseknek megfelelően - sikerül az európaiak agyába vésni: Pécs létezik.

A Határtalan város pályázat öt nagyberuházást álmodott meg, amelyeknek 2010-re meg kell valósulniuk. Az öt projekt mindegyike hiánypótló és hasznos Pécs számára, ebben jórészt megegyeztek az általunk megkérdezett szakemberek.

A beruházások - jelenleg úgy tűnik - nem mind készülnek el teljesen az év elejére, de 2010 első hónapjaiban megnyílhatnak az új és felújított épületek, terek és komplexumok - állítják a megvalósításban résztvevők. "A projekteket kézben tartjuk, nem sodródunk az eseményekkel, garantáljuk az előkészítést" - jelentette ki Mészáros András főigazgató. "Az EU-források rendelkezésre fognak állni" - tette hozzá. "EKF pedig akkor is lenne, ha nem lettek volna nagyberuházások" - mondta.

"Tarthatnánk előrébb is" - fogalmazott a jelenlegi helyzettel kapcsolatban Tasnádi Péter polgármester. "Ez egy felpörgött időszak, Budapestről öt-hat hivatal jóváhagyása kell" - magyarázta. Szerinte a legnagyobb baj a nagy projektekkel, hogy az előkészítés időigényes - a már amúgy is túlfejlett magyar bürökráciára egy EU-s szabályozás is rátelepedett. Tasnádi szerint ezért "nem lehetett gyorsabban haladni" az előkészítéssel.

A polgármester szerint az sem tragédia, ha a beruházások egy része nem készül el pontosan 2010 elejére. Úgy tudja, a kulturális fővárosok velejárója, hogy a kulcsprojektek időnként csúsznak. "Ezek a beruházások alapvetően az itt élők számára lesznek fontosak" - mondta. Szerinte a városban nagyon pesszimista hangokat hallani, "pedig az adottságaink sokkal jobbak".

Olcsóbb és gyorsabb

Jelenleg a tervpályázatok lebonyolítása és az engedélyezési eljárások előkészítése zajlik - derül ki a Pécs 2010 egy friss prezentációjából. A pályázatokat - ez esetben, mivel kiemelt projektekről van szó, tervezési felhívásnak nevezik - azonban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) még ki sem írta. Ez az NFÜ szerint még áprilisban megtörténik.

Annak érdekében, hogy a projektek időben megvalósuljanak, mind az öt kulcsberuházásból vissza kellett venni. Az [origo] birtokába került a megvalósíthatósági tanulmány vezetők számára készült kivonata. A négyezer oldalas eredeti verzió készítői minden nagyberuházás megvalósítására több lehetőséget vettek számba, egy kivételével a város elfogadta a javasolt változatokat.

A kulcsszó mindegyiknél a spórolás volt. A legtöbb projektnél viszont - tanúsítja a megvalósíthatósági tanulmány - a már amúgy is eladósodott városnak sok milliójába fog kerülni az új épületek fenntartása 2010 után.

A legdrágább beruházás a Zsolnay-negyed rekontrukciója lesz, az ipari komplexumot kulturális célra alakítják át. 10,2 milliárd forintból 32 ezer négyzetméternyi lerobbant gyárterületet kell felújítani. Mészáros bevallása szerint a Zsolnay-projekt van a legkevésbé előkészített állípotban jelenleg.

A kivitelezés kezdetét 2009 februárjára ígérik, és 2010 tavaszán szeretnék befejezni. "Az ütemezés legfontosabb előfeltétele az előkészítő szakasz lezárása" a tanulmány szerint, valamint a tulajdonjog rendezése, és a még működő Zsolnay-gyár áthelyezése, hogy elkezdődhessen a felújítás.

A tanulmány két szerényebb verziót is megfogalmazott, de a nagy látogatottság reményében a komplex rehabilitációt javasolta - ezt el is fogadta a város. Feltehetően problémát jelent majd, hogy 2011-ben 77 millió forintot biztosítania kell Pécsnek, hogy a Zsolnay-negyed működhessen. A további költségekre vonatkozó adatok nem szerepelnek a birtokunkba jutott dokumentumban.

Hangversenyterem és óriáskönyvtár

A megvalósíthatósági tanulmány - és az azt elfogadó város - lefaragott az eredeti elképzelésből a Konferencia- és Koncertközpont, valamint a Tudásközpont esetében is. Egyik új épületben sem lesz mélygarázs, a közlekedőtereket ésszerűbbé teszik, viszont a funkciók megmaradnak - mondta Szász Andrea, a Pécs 2010 kommunikációs igazgatója. Mindkét beruházást szeretnék elkezdeni idén szeptember közepén, hogy - ha teljesen zökkenőmentesen halad a megvalósítás - két héttel a kulturális év kezdete előtt befejezzék.

A nagy könyvtárakat összeolvasztó Tudásközpont felépítése 4,7 milliárdba kerül majd, de a tanulmány szerint komoly kockázatot rejt, hogy a könyvtárak egyesítésében kellőképpen együtt tud-e működni a megye, a város és a Pécsi Tudományegyetem. A becsült működési költségek itt óriásiak: 2010-ben és az azt követő években évi 1,1 milliárd forint. Bár a tanulmány úgy számol, hogy az egyenleg a bevételekkel együtt nullszaldósra jön majd ki, a bevétel körülbelül 90 százaléka megyei, városi vagy egyetemi pénz lesz. Igaz, a jelenlegi formájukban létező könyvtárak is nagy támogatási összegeket emésztenek fel.

A Koncertközpont esetében 5,5 milliárdba kerül a megvalósítás. A tanulmányban felvázolt verziók mindenképpen ésszerűsíteni akarták a hangversenyterem óriási méreteit: így lett 6000-ből 1100 négyzetméter a tervezett alapterület. Pécsnek félmilliárdos pluszköltséget jelent - a tanulmány szerint -, hogy a Koncertközpont helyén álló ingatlan árát az ingatlanbecslők túlértékelték, azt pedig minél előbb meg kell vásárolni. A felvásárlás még nem történt meg, a végleges ár majd csak a tárgyalások során alakul ki, természetesen próbálják csökkenteni az árat - mondta ezzel kapcsolatban Szász Andrea kommunikációs igazgató. A Koncertközpont 2010 után sem lesz olcsó: 2021-ig biztosan negatív lesz a mérleg, 2010-ben például 152 milliót kell hozzácsapni a költségvetéshez.

Kiállítótér - teljesen megváltozott

A nagy projektek között szerepel Pécs köztereinek felújítása is. A megvalósíthatósági tanulmány megállapítja, hogy az eredeti elképzelések megvalósítása legalább harmadával haladná meg a rendelkezésre álló keretet (7,4 milliárd forint). "Ezért az eredeti köztérlista nem minden eleme újítható meg" - olvasható a szövegben. Most úgy tűnik, mintegy hetven közterület újul meg, összesen 400 ezer négyzetméteren. A közterek a megvalósulás után évente 150-300 millióba kerülnek majd, igaz, a jelenlegi rossz állapotú fenntartásuk is sokba van.

Az ötödik projekt, a Nagy Kiállítótér ment át a legnagyobb változáson. A beruházás - leegyszerűsítve a Múzeum utca épületeinek felújításáról, és egy régóta hiányzó, nagy kiállítóterem felépítéséről szólt. Ez esetben a megvalósíthatósági tanulmány által javasoltnál olcsóbb változatot fogadtak el: a múzeumok felújítása megvalósul, de a kiállítótér nem épül meg, hanem a Zsolnay-negyedben kap helyet. A projekt 1,5 milliárd forintba kerül majd.

Rémületesen kevés idő

A program biztosan megvalósul, a legfontosabb kérdés inkább az - állította Tarrósy István és Méhes Márton is -, hogy mi lesz 2010 után. "Rémületesen kevés idő van" - fogalmazott Tarrósy. Szerinte azonnal szükség van egy reális tervre a megvalósítható programokról, újakról ötletelni már nem lehet. "Ezt a reális tervet még nem látja a helyi társadalom, a bizalom visszaszerzéséhez pedig egyértelmű kommunikációra van szükség" - mondta. Nehezen tudják elhinni a pécsiek, hogy minden elkészül 2010-re, pedig szerinte nem is feltétlenül ez jelenti a program sikerét. Méhes Márton sem az eseménysort féltette, amikor az [origo]-nak azt mondta: "Egy jó programot lehet még csinálni, de az is fontos, hogy mennyire lesz ez a program egy kulturális léptékváltás is".